Lovasélet

2008 novemberében a FEI úgy döntött, hogy eddig példa nélküli módon visszahívja Díjlovagló Szakbizottságát, és Frank Kemperman elnökletével (NED) egy munkacsoportot állít fel számos, konkrétan kitűzött téma elemzésére és kidolgozására. 2009. október 16-án, közel egy év munka után a munkacsoport letette jelentését, amely a díjlovagló sport eddigi legnagyobb változásait hozhatja magával.

A lóval való bánásmód
A ló jóléte kulcsfontosságú kérdés a sport jövője szempontjából. Egy olyan sport, melynek szerves résztvevője egy állat, csak akkor lesz elfogadott a közönség számára, ha meg tudjuk győzni a világot, hogy tiszteljük a lovat, és képesek vagyunk megtisztítani és tisztán tartani a sportot mindennemű durva bánásmódtól és a lóval szembeni visszaélésektől. Egyrészről szükséges egy jobb szabályzat kidolgozása, másrészről azonban a sport minden résztvevőjének - lovasok, tulajdonosok, lovászok, állatorvosok, szervezők és hivatalos személyek - meg kell értenie, hogy együtt kell működnünk a ló jóléte érdekében, valamint mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljük az elmúlt hónapok dopping- és visszaélési botrányaihoz hasonlókat. Hosszú órákat beszélgethetünk a szabályokról, a bíráskodás rendszeréről és más „fontos" témákról, de mindenekelőtt meg kell mutatnunk a világnak, hogy a lovassportok a ló és az ember korrekt kapcsolatán alapulnak.

A díjlovagló szakbizottság felépítése
Mivel az új szakbizottságot 2009 novemberében jelöli ki a FEI, az egyik legfontosabb téma a szakbizottság felépítésének kidolgozása volt. Az érintettekkel történt megbeszélések után a munkacsoport letett egy javaslatot, mely szerint a sport résztvevőinek minden csoportja kapna egy helyet az új szakbizottságban, pontosan úgy, ahogy maga a FEI által felállított munkacsoport felépül. Meglepetésre a javaslatot elutasították azzal, hogy a szervezeti felépítés nem felel meg az érvényben lévő szabályozásokban foglaltaknak. Ennek alapján új javaslatot kellett kidolgozni. A lovasok és a szervezők képviselőinek bejuttatására lehetőséget ad a szabályzat, mivel fennálló és működő bizottságokat képviselnek. A további képviselőket - szintén a szabályzat szerint - a nemzeti szövetségek fogják jelölni azok közül a személyek közül, akik az adott szakterületen kiemelkedő hozzáértéssel és tapasztalattal rendelkeznek. A tagság összeállításánál további fontos szempont a jó földrajzi szelekció - nemzetenként maximum egy személy kerülhet be. Mindezzel együtt a legfontosabb, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb személyeket. További előkészítést igényel, hogyan vonhatók be a fejlődő országok a szakbizottság munkájába. Igénybe kell venni emellett a FEI szakértőit olyan speciális területeken, mint az utánpótlás, a reklám és a kommunikáció, illetve szükség esetén külső szakértőket is alkalmazni kell.

Bíráskodás
A leghevesebb érzelmeket kiváltó terület a díjlovaglásban a bíráskodás. A munkacsoport szeretné megjegyezni, hogy a sport méltányolja mindazoknak a hivatalos személyeknek a tevékenységét, akik hosszú versenyeket alacsony ellenszolgáltatásért bírálnak, és elviselik a negatív kritikát, melyet esetenként a versenyek után kapnak. Nemcsak a díjlovaglásban, de sok más sportban is állandóak a viták a bíráskodás elveiről és folyamatáról. Éppen ezért a munkacsoport meghívta más pontozásos sportágak szakértőit, hogy összehasonlítsák a különböző bíráskodási szisztémákat. Rengeteg ötlet merült fel, amiket a FEI pénzügyi támogatásának köszönhetően szeptember 7-9-én Aachenben, egy próbarendezvényen tesztelhettek élőben magasabb és alacsonyabb minősítésű, tapasztalt bírók bevonásával.

Bírói képzés
A jó bíráskodás alapja a jó képzés! Következésképpen kidolgoztak egy új oktatási rendszert a bírók számára, mely egyelőre csak tervezet, és leghamarabb 2010 januárjával kerül bevezetésre. Ennek részét képezik a vizsgakövetelmények egységesítése, a rendszeres újravizsgáztatás, a listára kerülés és a listán maradás feltételeinek rögzítése, egy mindenki által aláírandó Bírói Kódex, valamint az eddigi oktatási szisztéma kiegészül például frissítő szemináriumokkal, tapasztalt bírók melletti asszisztálással és árnyékbíráskodással, illetve új téma a médiatréning és a zenei képzés, segítve ezzel a kűrök értékelését.

Értékelési rendszer
A bíráskodás színvonalának kontrollálása fontos kérdés. Ennek érdekében felállításra kerül egy bírói felügyelő bizottság, mely 3-4 független, elismert bíróból, edzőből és/vagy lovasból áll, mely először a kiemelt bajnokságokat követi figyelemmel, majd tevékenységét kiterjeszti a normál CDI versenyekre is. Az értékelés egy átfogó szempontrendszer figyelembevételével zajlik: számszerű elemzések, visszajelzések a sport szereplőitől, egyéni helyezési sorrendek, a pontskála használata, a megjegyzések minősége, objektivitás, függetlenség és a nyitott hozzáállás a megbeszélésekhez és vitákhoz. Azokon a versenyeken, ahol a felügyelő bizottság tagjai nincsenek jelen, tevékenységüket egy külföldi bíró helyettesíti. A megbeszéléseknek az első fő versenyszámot követően kell lezajlani, hogy a továbbiakban lehetőséget adjanak a bíróknak a válaszadásra, illetve teljesítményük javítására.
A bírók egy 3 éves korlátozott időszakra kapnak minősítést és „működési engedélyt", melyet követően státusukat tevékenységük alapján újra felülvizsgálják.

Bírók kijelölése a versenyekre
Bajnokságokon és az olimpiai játékokon a legjobb bíróknak kell bíráskodniuk. Ezekre a kiemelt eseményekre a bírói felügyelő bizottság tesz majd javaslatot a bírókijelölésre a bírók előzetes tevékenysége és további objektív szempontok alapján. Minden egyéb eseményre a jelenleg érvényben lévő szempontok szerint a versenyrendező kéri fel a bírókat. A külföldi bírót csak a Nyugat-európai Liga Világkupa-fordulóira jelöli ki a FEI. Minden más eseményre a versenyrendező élhet a kijelölés jogával, habár javasolt, hogy O bíró legyen a külföldi bíró. A versenyrendezőknek célszerű odafigyelni arra, hogy ne ugyanazokat a bírókat hívják csak vissza minden évben, mert a „vetésforgó" elv jobban szolgálja a sport érdekeit.

A bíráskodás rendszere
A próbaverseny, melyet Aachenben tartottak szeptember 7-9. között 39 nagydíjas és 16 Intermediate I. lovaglás értékelésével, az alábbi következtetésekhez vezetett.

A bírók létszáma
Az olimpia játékokat és a bajnokságokat javasolt lenne 7 bíróval bonyolítani, így minden egyes bíró pontszámainak befolyása lecsökkenne 20%-ról 14,2%-ra. Elvetették ellenben a legmagasabb és legalacsonyabb pontszámok kiejtését, mert a tesztek szerint csupán jelentéktelen mértékben befolyásolta a végeredményt.

Fél pontszámok használata
Javasolt a fél pontszámok alkalmazásának bevezetése minden versenyen és minden osztályban. A szisztéma életbe léptetése a tesztek szerint nem befolyásolja a végeredményt, de pontosabb és következetesebb értékelést tesz lehetővé, rugalmasabb lehetőségeket kínál a bíróknak és tisztább visszajelzést a versenyzőknek. A változás nem érinti a fiatal lovak értékelését, ahol 0,1 adható.

A bírói feladatok elkülönítése
Javasolt a bírói feladatokat megosztani a zenés kűr technikai és művészi értékelése esetében. A legmegfelelőbb pontszám érdekében a nagyobb létszámú bírói csoport értékeli a művészi hatást (7 bíró esetében 4 a művészi, 3 a technikai, 5 bíró esetében 3 a művészi, 2 a technikai kivitelt). Ezzel egyidejűleg a versenyzőknek előzetesen információt kell adniuk a koreográfiájukról, ami egy tárgyilagos értékelési rendszerrel együtt segíti a nehézségi fok objektív meghatározását. Szintén javasolt az összbenyomás pontszámainak megváltoztatása minden egyes programnál.

Bírói pozíciók
A munkacsoport alapelvek lefektetését javasolja a bírói pozíciókkal kapcsolatban. Amennyiben 2 plusz bíró van, akkor ők A két oldalán foglalnak helyet. Azokban az esetekben, amikor el kell térni a normál bírói elhelyezéstől, a FEI korlátozott mértékben, de hajlandó kivételt tenni, azonban az elhelyezésnek teljes áttekintést kell biztosítani a négyszögre a versenybíróság számára.

Névtelenség
Néhány sportban a bírónkénti pontszámok nem nyilvánosak. Habár a munkacsoport egyetért azzal, hogy az összpontszám a hiteles pontszám, a névtelenséget ellentétesnek tartja a sport átláthatóságának érdekeivel. A bírók szintén pozitívan vállalják a saját pontszámaikat. Ezzel együtt, mivel a bírók a FEI-t képviselik és nem egy-egy nemzetet, a nemzetiségüket nem kellene feltüntetni a listákon.

Olimpiai játékok
Az olimpiai játékokon, mely minden sport csúcsa, a díjlovaglásnak megvan a lehetősége, hogy a lehető legjobb formában mutatkozzon be. Ennek érdekében a munkacsoport kidolgozott egy vonzóbb és átláthatóbb formát és a minősülési feltételek változásait. A módosítások érintik az egyéni és a csapat minősüléseket, a minősülések megszerzésének módját és százalékát, illetve magát a versenyt.

Egyebek
• Több programot kellene írni minden osztályban.
• A pontszámokat meghatározó kifejezéseket felül kell vizsgálni.
• Az egyes osztályok megnevezését felül kell vizsgálni.
• A bírók elhelyezésének módját át kell értékelni, különös tekintettel arra, hogy a fülkék ne takarják ki a közönség elől a négyszöget.
• Az eredményhirdetéseket át kell alakítani, és egyensúlyt kell teremteni a biztonság és a média számára nyújtott látványosság között.
• Élni kell a modern technika kínálta lehetőségekkel, hogy közelebb hozzuk a díjlovaglást a közönséghez. Például a nyílt pontozást kötelezővé kell tenni a magasabb szintű versenyeken.

Az 50 oldalas jelentéssel a munkacsoport letette tanácsait, javaslatait és ezek indokait a FEI eredeti utasításainak megfelelően, és ezzel teljesítette a rá ruházott küldetést. Habár a javaslatok végrehajtásának időbeosztást meghatározni már az új Díjlovagló Szakbizottság feladata lesz, a munkacsoport hangsúlyozza, hogy a díjlovagló sport szempontjából életbevágóan fontos, hogy a fentieket a lehető leghamarabb átültessük a gyakorlatba.