Lovasélet

Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának kihelyezett ülése a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Fóti Lovasterápiás Központjában

Rendeletek és törvények
Elsőként dr. Edvi Péter, a Magyar Lovasterápia Szövetség elnöke beszélt a lovassport és a parasport problémáiról a „14/2008. (XII. 20.) ÖM-rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről" és a „2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról" tükrében. Edvi Péter rávilágított arra, hogy a fenti törvény és rendeletek minden jó szándék ellenére sem könnyítik meg a lovassport helyzetét, illetve néhány változás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy valóban a korrekt szakmai irányvonalat, követelményeket képviseljék, illetve a lovassport és a turizmus érdekeit, fejlődését szolgálják. A módosítások végrehajtása természetesen nem egyszerű, és előkészítésük, szakmai alátámasztásuk nem történhet a vezető szakemberek együttműködése nélkül.

Lovas oktatás
A következő előadásban Kövy András lovaglótanár az oktatás helyzetét tekintette át a magyar lovassportban - amely alapját képezi a teljes ágazatnak.
Megvilágította, hogy a lovassport teljesen egyedi a sportok között, mivel a ló nem eszköz, hanem társ a sporttevékenységben, így a sportolótól és az oktatótól egy olyan szerteágazó tudást követel meg, ami nem szorítkozhat a kondícióra és a technikai ismeretekre. Maga a képzés egyik oldalon a lovas oktatásáról, másik oldalon a ló kiképzéséről szól, ez pedig évekig tartó, rendszeres munkát igényel. Mindemellett a lóval való sportolási lehetőségnek rengeteg ága van. A Nemzetközi Lovas Szövetség három olimpiai szakágon kívül öt további szakágat koordinál, ezenkívül több ló- és lovassport szakágban rendeznek versenyeket, számos fajtája ismeretes a szabadidős lovaglásnak és a lovakkal összefüggő gyógyításnak. Ennél fogva a legszélesebb tömegek részére biztosíthat egészséges testmozgást, a szabadidő kellemes eltöltését, versenyszerű sportolást vagy terápiás lehetőséget. Fontosak a kapcsolódó gazdasági tevékenységek is: lótenyésztés, takarmánytermesztés, felszerelésgyártás, sportruházat stb.
A lóval való bármilyen foglalatossághoz csak egy megfelelő, szakmailag helytálló oktatási rendszer nyújthat biztos alapot. Ezek közül
Kövy András a sport és az edzőképzés szerepét emelte ki.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lovassport szakembereinek képzése jelenleg meglehetősen szétzilált, nincs egységes rendszerbe foglalva. A képzést az alapoktól és a gyerekektől kell felépíteni - erre szolgálhat a Póni Klub vizsgarendszerére épülő lépcsőzetes lovas vizsgarendszer bevezetése. A különböző intézmények azonos végzettséget adó oktatását csak úgy lehet azonos szintre hozni, ha a Magyar Lovas Szövetség végzi a szakmai akkreditációt, adja a tematikát és a követelményrendszert, felügyeli az oktatást és a vizsgáztatást. Másik fontos szempont, hogy a képzések és a minősítések összhangban legyenek a nemzetközi elvárásokkal.
A jelenlegi oktatás nagy hiányossága az alacsony gyakorlati óraszám, illetve a képzési helyek rendelkezésére álló lóállomány, ami feltétlen fejlesztésre szorul! A tanulás nem fejeződhet be egy minősítés megszerzésével, a szakembereket folyamatosan tovább kell képezni. Ismét be kell vezetni a kötelező továbbképzést, a rendszeresen megújítandó edzői működési engedélyt. Mindehhez pedig elsősorban törvényi kereteket kell teremteni.

A szervezeti felépítés átalakítása
A Magyar Lovas Szövetség kialakítás alatt álló új koncepciójába Pécsi István, a Kincsem Park igazgatóhelyettese nyújtott bepillantást.
Előadását egy helyzetelemzéssel kezdte, mely a lósport és a lovassport közötti különbségre, az őket koordináló különböző szervezetekre hívta fel a figyelmet. A lóversenyzés legnagyobb problémáját a gazdaságtalan struktúra és a csökkenő fogadási forgalom jelentik. Ahhoz, hogy a jelenlegi totalizatőr rendszerben a lóversenyfogadásban rejlő lehetőségeket kiaknázzuk, a fogadási forgalmat hosszú távon több mint tízszeresére kellene emelni. Ez azonban csak megfelelő átalakításokkal, marketingmunkával és szakmai képzéssel valósítható meg. Elképesztő adat az is, hogy az országban található mintegy 60 000 lóból csupán 3000 körül van az igazolt sportlovak száma.
Pécsi István kiemelte azt is, hogy már csak nevünkben vagyunk lovas nemzet, sem szakmailag, sem gazdasági vonatkozásban ez már régóta nem állja meg a helyét. A holland példával igazolta azonban azt, hogy nemcsak egy letűnt múltról, de egy potenciális jövőről is beszélhetünk. A sport mellett fontos szerepet játszik a ló idegenforgalmi vonzerőként, szabadidős tevékenységként, kulturális tényezőként, és munkahelyteremtő hatása is erős - átlagosan 3 lóra kalkulálhatunk egy munkahelyet.

A Magyar Lovas Szövetség egyik komoly problémája a központi ingatlan - pontosabban bármilyen saját tulajdonú ingatlan - hiánya. Három alappillérnek tekinthetjük a Dunakeszi-Alag pályát, mely lovas- és lóversenytréning-bázisként üzemel, a Nemzeti Lovardát (Tattersall), ahol az elsődleges cél a hagyományőrzés és lovasiskola működtetése lehet, illetve a Kincsem Parkot, mely megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy Nemzeti Lovas Központként funkcionáljon a jövőben, ahol világszínvonalú képzés, versenyzés és oktatás folyhat.

A jelenlegi helyzetből a kitörés lehetőségét a szakmai képzés átalakítása, a tömegbázis szélesítése és a népszerű, nagyszabású rendezvények jelenthetik. Távlati célok között szerepel így Gr. 1-es lóversenyfutamok és egy Lovas Világjátékok megrendezése, mely az olimpiai játékok után a második legnagyobb létszámú sportrendezvény. Fejleszteni kell és kiaknázni a lóversenyfogadásban rejlő lehetőségeket, ami az ágazat motorjaként alapvető szerepet játszik a gazdasági háttér megteremtésében.
Megszületett a Magyar Lovassport és Lósport Szövetség terve is, mely más országokhoz hasonlóan sokkal közelebb hozná egymáshoz a két területet, azzal együtt, hogy bizonyos szempontokból továbbra is biztosítaná a független működést.

A Magyar Lovas Szövetség képviseletében jelen lévő dr. Sótonyi Péter alelnök, egyetemi tanár hozzászólásában megerősítette az elhangzottak jelentőségét és megvalósíthatóságát. Hangsúlyozta azt is, hogy Lázár Vilmos személyében olyan alkalmas, szakmai és emberi háttérrel rendelkező személy került a Magyar Lovas Szövetség élére, akitől hatalmas előrehaladást remélhet a sport. A hozzászólások között elhangzott az is, hogy a lótenyésztés sem működhet függetlenül a ló- és lovassportoktól, így meg kellene fontolni egy szorosabb összekapcsolódási formát ezzel a területtel is.

Lovasterápia
Végezetül Bozori Gabriella, a Gyermekmentő Szolgálat Fóti Lovasterápiás Központjának intézményvezetője beszélt a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és a lóval való pszichoterápia közötti különbségekről és a lehetőségeikről. A ló az emberéhez leginkább hasonló háromdimenziós mozgása, illetve kommunikációs rendszere olyan lehetőségeket nyújt a gyógyításban és a terápiában, ami egyedülálló segítséget jelent bizonyos problémák esetében. Bozori Gabriella elmondta azt is, hogy az elmúlt évek már hazánkban is bizonyították, mennyire eredményes gyógymód a lovasterápia; egyúttal reményét fejezte ki, hogy a parasport területén a jövőben több versenyző indulhat Magyarországról is, mint az elmúlt években.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által 1997-ben alapított Magyar Lovasterápia Szövetség (MLTSZ) fő célja a lovasterápiával mint komplex egészségügyi és pedagógiai célú prevencióval, habilitációval és rehabilitációval foglalkozó intézmények és személyek országos szintű összefogása. Az MLTSZ feladatának tekinti a lovasterápiával foglalkozó szakemberek képzését, továbbképzését, valamint a lovas parasport támogatását is.

Az ülés végén Bánki Erik megállapította, hogy a lovassport és a parasport területén a törvényi szabályozásnak több hiányossága is van, melyeket a jövőben feltétlen pótolni kell.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a lovassport minőségének, eredményeinek javulása érdekében a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell támogatni a gyerekek, fiatalok oktatását, nevelését, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakemberképzésre.
A látogatást Németh Gábor díjlovaglása és egy lovasterápiás bemutató zárta.