Előzetes a Lovasélet júliusi számából:
Az enyhe tél és a meleg tavasz, jobb nem is lehetne a legyek szaporodásának! A következmény pedig idegesítő, repülő rovarsereg népesíti be az istállót, és gyötrelemmé változtatja a kilovaglást. Ha a ló az istállóban vagy a legelőn állandóan csapkod a farkával és a fejével, szinte folyamatosan rángatózik a bőre, láthatóan nyugtalan. Mindez annak a jele, hogy a lovat repülő rovarok, főként legyek és más várszívók folyamatosan zaklatják. Általában a legyek, böglyök és egyéb kis repülő rovarok leszállóhelyként előnyben részesítik a testnyílásokat, a szemet, ahol a szervezet által kiválasztott nedveket veszik fel.
Legyekkel az ember mindenütt találkozik, ahol szerves anyagok bomlása megy végbe. A bioanyagokban nagy számú mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, gombák és egyéb kórokozók vannak, melyek a rovarokra tapadnak, és ezzel mindenhova eljuttatják magukat. A szervezet által kiválasztott folyadékok pedig kiváló táptalajt nyújtanak a különböző betegségeket okozó mikroorganizmusoknak. A nyílt sebek nyáron különösen veszélyeztetettek, mert a legyek a permanens baktériumokat a sebbe szállítják vagy épp oda helyezik a tojásaikat (pl. fémes zöld döglégy, pettyes húslégy), és a sebváladék a kikelő lárváknak táplálékául szolgál. A kikelő nyüvek a friss sebekbe beásva élősködnek, vagy a bőr alatt mászva károsítanak, majd néhány nap múltán a talajra pottyanva bebábozódnak. Az ilyen seb csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyul be.
Mivel a legyek állandó kapcsolatban vannak állati és emberi bélsárral, így a bélférgek (pl. fonalféreg) terjesztőiként is fontos szerepet játszanak. A vérszívó rovarok nagy tömegű támadás során súlyos vérszegénységet is okozhatnak, amely főleg az újszülötteket veszélyezteti.
A Lovasélet júliusi számát keresse az újságárusoknál, illetve egyes lovasboltokban június 30-tól, vagy fizessen elő a következő számokra!
