Lovasélet

A tavalyi esztendõ jubileum és egyben mérföldkõ a kiskunhalasi sportegyesület történetében.
A közelmúltban ünnepelte megalakulásának 50 éves évfordulóját. Öt szûk esztendõ után az egyesület - a klub tagjainak lelkes kezdeményezésére a város önkormányzatával - 2003. május 1-jén ­meg­­ren­dez­te a hagyományos CSI Nemzetközi Díjugrató Lovasversenyt, immár 33. alkalommal. Mind a szakma, mind a közönség és a város általános megelégedettségére. A sikeres vizsgaelõadásnak köszönhetõen a kiskunhalasi nemzetközi verseny ismét elfoglalta méltó helyét a hazai díjugrató versenynaptárban, és vált újra a tavasz egyik legfontosabb versenyévé.

Válogatottak sora már a kezdetektõl

1953-ban egy fiatal tisztet Kiskunhalasra vezényeltek a határõrség lovasiskolájába parancsnoknak. Ez a fiatal, agilis tiszt a zebegényi születésû Hirling József volt, aki az akkori állományból - és a rendelkezésére álló lovakból - már az év õszén megalakította a Határõr Dózsa SE-t. Azóta természetesen rengeteg eredmény, élmény, kudarc és siker övezte a parancsnok és kollektívája munkáját.
Eleinte szabadidõs tevékenységként, sorkatonákkal és szolgálati lovakkal kezdték a sportolást. Ennek ellenére már 1959-ben, Bábel József személyében, magyar bajnokot avattak.
Az emlékezés nem lehet teljes, hiszen az elmúlt ötven év eredményei és eredményes sportolóinak névsora könyvnyi anyagot ölelnek fel. A teljesség igénye nélkül ki kell azonban emelnünk Suti István, Varró József, Krizsán János, Horváth József, Hriazik Pál, Kalmár Pál, Keszthelyi Gábor, Matajsz János, Hirling János, Nagy István, Németh B. Balázs nevét.
A fiatalabb korosztály is igen neves, Bajkai Sándor, Mezei Miklós, Tuska Pál, Ambrus Imre, Fazekas István, Füzér Gábor, Sós Attila, Sebõk János, Nagy Andrea, Fodor Gábor. De az egyesület sportolója volt: Bálint László, Kapoli István, ifj. Herczog Emil, Sovák Péter is. Ezek a nevek jól csengenek ma is a lovassportok szerelmesei fülében. Nem véletlen, hogy számtalan felnõtt és ifjúsági, egyéni és csapatbajnokságot nyertek a versenyzõk az elmúlt évtizedekben. Mindezt három szakágban, mert nemcsak díjugratásban, hanem militaryban is az ország meghatározó klubja a kiskunhalasi a mai napig. Fogathajtásban Szegedi Gábor tette le a névjegyét, aki nemcsak kettesfogathajtó világbajnokságának, hanem pusztafogatának köszönhetõen is lett világhírû sportoló.
A kiemelkedõ nemzetközi versenyeket is csak a teljesség igénye nélkül lehet említeni, mert számtalan rendkívüli eredményt hoztak a dózsások számára. Csak felsorolás jelleggel: olimpiai részvétel Rómában, Münchenben, Moszkvában, Barcelonában, Atlantában. Világbajnokságokon fogatarany Ba­la­ton­feny­ve­sen, Hágában military csapat 8. hely, a katona vb-n Rómában díjugratás egyéni arany, military csapat bronz. Díjugratásban és militaryban számtalan felnõtt és ifjúsági EB-részvétel. Díjugratásban Kelet-európai Liga-gyõzelem, NATO-bajnokság arany- és bronzérem stb.

Ha május 1., akkor Kiskunhalas

Az elsõ meghívásos nemzetközi lovasversenyt 1966-ban rendezte a sportkör, majd ezután évrõl évre egyre több és jobb lovas és ló érkezett a legjobb hazai klubokból és a környezõ országokból. Késõbb a meghívásosból nemzetközi verseny lett, mely CSIO-W Világkupává nõtte ki magát. Az elmúlt sikeres évtizedeknek köszönhetõen Halast a csipke mellett a lovassportjáról ismerték meg Európában. A májusi nemzetközi verseny mellett itt kezdõdött el a hazai tenyészversenyek és az ob-döntõk sorozata és tradíciója. A munka elismeréseként 1973-ban dr. Romány Pál, az akkori földmûvelésügyi miniszter a klubnak Szabó Iván, Munkácsy-díjas szobrászmûvész „Lovasnõ" címû szobrát adományozta, melyet a városközpontban állítottak fel. 1998-ban a balkáni háború miatt a versenyek sorozata megszakadt. 2000-ben a határõrség a lovasiskolát is megszüntette, a lovakat kivonta a szolgálatból. Így nem véletlen, hogy a 2003-ban megrendezett CSI verseny újjászületést és fordulópontot jelentett a híres klub életében. A város és az igazi lószeretõ emberek segítségével újra szólt a csengõ a versenypályán.
A rendezvényre a régi bajnokok mind eljöttek. Az 50 éves évfordulót emlékkiállítással tették még színvonalasabbá, melyet dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyûlés elnöke nyitott meg. A régi ereklyék, tablók sokaságából, a számtalan tiszteletdíjból csak ízelítõt lehetett kiállítani. A csapatzászló, a régi felszerelések és az érmek impozáns látványt nyújtottak.
A meghívottak ezután a fedeles lovarda falán elhelyezett emléktábla mellett emlékeztek a régi eredményekre és a nagyszerû lovakra. Szimbólumként közösen fát ültettek a parkban, mely a jövõépítés elsõ lépése lehet, hogy az objektum - akkor már három éve zárt kapuk mögött - ismét a lovassportot szolgálja. Ugyanis a fedeles lovardában páncélozott harcjármûvek sorakoznak már évek óta. Az épületeket, az istállókat és egyéb lovas objektumokat a határõrség sajnos csak a rendezvények idejére biztosítja a versenyzõk részére.
A közösen megtekintett versenyek után az „öregfiúk" a fehér asztal mellett, Hirling József nyugállományú ezredes - a sportkör örökös tiszteletbeli elnöke - körül üldögélve anekdotáztak és elevenítették fel a régi versenyek és lovak emlékét.

A Határõr Dózsa ma

A Határõr Dózsa Sportegyesület neve a 2003-as versenyszezonban is jól csengett, „méltón régi nagy híréhez". A megváltozott körülmények miatt köztudott, hogy a lovak magántulajdonúak, és ki-ki saját istállójában és tréningpályáján dolgozik. A lovak és a sportolók szétszórtan találhatók Halason és a környezõ településeken. Azok a szakemberek és lovasok, akik a lovaglást és a ló körüli tevékenykedést szakmájuknak és hivatásuknak tekintették, szerencsére mind-mind megmaradtak a ló körül. Ebben a nehéz helyzetben is tenyésztenek és tartanak lovat, vagy oktatnak fiatal versenyzõket a jövõ lovassportja számára. Akik pedig kapcsolatokkal rendelkeznek, azok a versenyszervezésben vesznek részt.

Tavalyi eredmények

A klub megõrizte militaryban már évek óta meghatározó szerepét. Mindez az évközi minõsítõ versenyek nagyszerû eredményei után a bajnokságokban is tükrözõdik. A középiskolás egyéni bajnok ifj. Tuska Pál lett, míg a csapatban vele aranyérmet nyert Bakaity Vajk az ezüstérmet szerezte meg. Janik József az amatõr bajnokságban éves teljesítménye alapján bronzérmes. Egyenletesen és jól teljesítettek Liptai Eszter, Huczek Katalin és a Cseppentõ testvérek is.
Bakaity Vajk az „A" nyitott kategóriában Lógóssal bronzérmes, míg Pietróval a kezdõ lovak között a 4. helyen zárt.
Az ifjúságiak között ifj. Tuska Pál a bajnokságban a bronzéremig jutott, és csapattársával, ifj. Szikszai Lajossal a válogatott tagjaként részt vettek a Pardubicében megrendezett Ifjúsági Európa-bajnokságon.
A felnõttek között Szikszai Lajos Pityke nevû lovával különösen a nemzetközi versenyeken hívta fel magára a figyelmet. Paksi Zoltán a felnõtt bajnokság 6. helyezettje, míg a kellemes meglepetés ifj. Tuska Pál Gábris nevû lovával megszerzett ezüstérme. Ilyen fiatalon, 17 évesen még senki nem ért el ilyen nagyszerû eredményt a felnõttek között.
Díjugratásban különösen a „B" kategóriás versenyeken jeleskedtek az egyesület versenyzõi. Vörös Krisztina, Liptai Eszter, Méri Zsuzsa, Bakaity Vajk a Bács-Kiskun megyei versenyek meghatározó egyéniségei voltak.
Ifj. Tuska Pál Lampion nevû lovával az Ifjúsági Országos Bajnokságon két bronzérmet nyert, mind a stílus, mind az összetett bajnokságban felléphetett a dobogóra. Tagja volt a 4. helyezést elért megyei csapatnak.
Távlovaglásban Dózsa Tamás a megyei versenyeken jeleskedett és ért el jó eredményeket.

Felejthetetlen lovak

Levél, Obeliszk, Orlov, Pó, Pillangó, Ragyogó, Betty, Nótás, Vosztok, Szikrázó, Zsena, Királymezõ... Mind egytõl-egyig jól csengõ nevek, melyekkel a nemzetközileg is jegyzett eredményeket érte el a sportkör. Nem lehet teljes a felsorolás, hiszen 1000-1500 sportló felnevelésére került sor az elmúlt 50 év alatt. Csak az elismerés hangján szólhatunk róluk, hiszen mind-mind nagy egyéniség volt a pályán, melyek a lovasával kiegészülve alkottak maradandót.