Ahogyan a lovak szeretnék
"Amennyiben lenne rá lehetőségem, akkor mindenkit megtanítanék a lovak gondolkodásmódjára lelkük megértése érdekében, hogy többen rendelkezzenek azzal a képességgel, amely lehetővé teszi számukra, hogy azt csináljanak lovukkal, amit csak szeretnének, úgy, hogy közben megnyerik szívüket és lelküket!" Pat Parelli
A lovak kérése
Sokunk számára ismerős a "Ló kérelme! Kedves gazdám.." című és kezdetű, leginkább régebbi istállókban olvasható "petíció". A lovak ebben arra kérik gazdájukat, hogy a számukra legmegfelelőbb módon tartsák, etessék és használják őket. Most a pontokba szedett kérések sora - a lovak és értük sokat, helyesen tenni vágyó emberek szerencséjére - egy, az egészet teljessé tevő résszel egészülhet ki: "Kedves gazdám! Pat Parellitől tanuld meg nyelvemet, használd, mert ha nyelvemen kérsz, jobban megértelek, és te is jobban megértesz engem!"
Az alábbi cikk, illetve Pat Parelli metódusa és a hozzá kapcsolódó munkásságok elolvasása, tanulmányozása valamennyi ló körül mozgó, foglalatoskodó ember számára ajánlott. Parelli nem újat talál ki vagy szintetizál az eddig ismert tudásanyagból, hanem szemet nyit fel, megértet és leegyszerűsít. Módszere klasszikusan nem a lovak kiképzéséről, hanem inkább az emberek oktatásáról szól, hogy a lovakkal a lovak nyelvén, azt megtanulva kommunikáljanak. Így mind a sport-, mind a hobbilovas és lova közötti kapcsolat minőségi változáson megy át. A "nyelv" megtanulásával és alkalmazásával fokozott együttműködést, elengedettséget, átengedőséget és élvezhetőbb ló és lovasa közötti párkapcsolatot érhetünk el. A lovak ösztönös viselkedésének vizsgálatán alapuló nyelv alkalmazásával hozhatjuk ki belőlük, amit egyébként is tudnak önmagukban a mezőn játszva, tehát - ahogyan Parelli bebizonyítja számunkra - nem mi képezzük ki a lovakat valami újra, hanem szerencsés esetben, nyelvük használata mellett a lovakban születésüknél fogva amúgy is meglevő tudásukat hozhatjuk a felszínre, ló és lovasa párosának teljesítményeként.
Segít a Kung Fu
Pat Parelli a kaliforniai öböl régiójában született. Már kisgyermekként a lovak megszállottja volt. Tizenhárom éves korában találkozott Freddie Ferrerával, aki felismerte Pat különleges kapcsolatát a lovakkal, és pártfogásába vette az ifjú lovast. Nyaranta arról tanított neki, hogyan értse meg jobban a lovak, a kutyák és a marhák nyelvét, illetve a körülötte levő természetet magát.
Pat kilenc évesen kezdett el lovak körül aktívan segédkezni és istállómunkákat végezni. Ő ettől a pillanattól számítja lovas életútja kezdetét. Ahol ló volt, ott Pat is ott volt, és elszántan segített bármiben, amiben csak tudott, hogy tanulhasson abból is, amit csinálnia kell, és azoktól, akik körül azt csinálhatta. Már ekkor saját elképzelései kezdtek kialakulni a csikóneveléssel és a lovak kiképzésével kapcsolatban.
Tizenhét éves korában belevetette magát a rodeó világába. Kedvenc versenyága a szőrén megült lórodeó volt. Mivel jó érzéke volt hozzá, amihez John Hawkinstól, a híres rodeólovastól tanultak is párosultak, 1972-ben megnyerte "Az év kezdő rodeólovasa" címet. A leesési százaléka hihetetlenül alacsony, csak 4 százalék(!) volt. Tapasztalata szerint a rodeósok életútja nem alakult könnyen az utazó cirkusz elhagyását követően, ezért ő már idejében elkezdett gondolkozni jövőjének tudatos alakításáról.
A csikók, fiatal lovak kiképzése egyszerűbbnek tűnt, így aztán a méncsikók kiképzésére koncentrált. Sajnos, mint sok, őt megelőző tréner esetében is megtörtént, az anyagi csőd szélére került, és már azon gondolkozott, hogy teljes mértékben abbahagyja a lovakkal való foglalatoskodást. Mindemellett saját magával mint trénerrel sem volt kibékülve, mivel ő nem így, szinte futószalagon, mint holmi tárgyakat szerette volna képezni a lovakat.
Hirtelen azonban három tényező megváltoztatta Pat életét. Először egy Tony Ernst nevű, ausztrál férfival találkozott, aki amellett, hogy lovasember is volt, zenélt és a Kung Fu területén is otthonosan mozgott. Tonytól Pat sokat tanult a belső energiákról és a fókuszálásról, a Kung Fun keresztül pedig önfegyelmet, önkontrollt, valamint a test és a lélek szinkronban működtetését tanulta meg.
Öszvérrel a lovak előtt
Tony Ernst után Pat a kaliforniai Clovisból származó Troy Henry mester kezei alatt dolgozott. Troy Henry ló és lovasok versenyfelkészítésére specializálta magát, alternatív módon a kommunikáció és a pszichológia eszközeit felhasználva. Troy egy új világot tárt Pat szemei elé, megértetve számára a lovak viselkedését, amelyet a ragadozók előli menekülési reflexek vezérelnek, alakítanak. Mindemellett megtanulhatta a megfelelő lovas hozzáállás összefüggéseit és azt, hogy ezt miként lehet alkalmazni a teljesítménylovak esetében. Troy ki nem állhatta azokat az embereket, akik nem voltak képesek a lovak fejével gondolkozni. Patben viszont meglátta az elszántságot, hogy változtatni szeretne eddigi hozzáállásán, ezért elkezdte tanítani arra, amit tudott.
Ezt követően Pat érdeklődése a lovakról az öszvérekre irányult. Úgy állt hozzájuk, mint lovakhoz. Az öszvérek megtanították Patet a fordított pszichológia alkalmazására, a biztonságra és a komfortra, amelyek az egyetlen eszközei a lovak, illetve az öszvérek "munkára" bírásának. Az előbbiek együttesen alakították ki Pat jobb lóempátiáját, lómegértését, egy ideálisabb, "lóközpontúbb" lóhoz állást, amelyet egy szóval SAVVY-nek (ejtsd: szevi) hívnak. Az öszvérek nagyobb türelemre is megtanították Patet. 1980-ban Pat megalapította az Amerikai Öszvér Egyesületet.
Ekkor már egyre szorgalmasabban tanulmányozta a lovak és a lovasok viselkedését, és elkezdte kialakítani saját képzési stílusát, s folyamatosan elmélyíteni tudását. Egyformán érdeklődést mutatott a westernlovaglás két ágazatában, a reiningben és a cuttingban, amelyeket lovakon és öszvéreken egyaránt gyakorolt. Annyira sikeres volt, hogy 1981-ben majdnem megnyerte az NRCHA csikózablán lovagolt kategóriáját egy Thumper nevű öszvéren! Ez nemcsak tréneri karrierje számára jelentett hatalmas lökést, hanem - eredménye miatt - szabályt kellett módosítani az NRCHA-ban is (ez akár büszkeséggel is eltölthette), amely szerint a továbbiakban öszvérek nem indulhatnak westernversenyeken. Patet azért a következő évben visszahívták egy bemutató megtartására, amelyet szintén Thumperrel hajtott végre, viszont jelen esetben a reining feladatokat kantár nélkül mutatta be!
Vicces bölcsességek
Pat leginkább frusztrált mindig akkor volt, amikor a számára képzésre átadott lovakat vissza kellett adni gazdáiknak, akikből nemcsak látszólag, hanem ténylegesen hiányzott az a képesség, amivel a lovakhoz megfelelően lehet viszonyulni, hiányzott belőlük a "savvy". Úgy vette észre, ha a lovasban nincs megfelelő savvy, akkor a ló ellenáll. Rengeteg lélekbúvárkodást követően úgy érezte, hogy a lovasok átképzése nélkül nem érhet el eredményt egyedül a lovakkal. Meg kellett találnia a módját annak, hogy az emberekben kifejlessze a savvy képességet. Pat megértette, hogy a lovak egyszerűvé, kezelhetőbbé válnak, amint megértjük, hogyan is gondolkodnak. Felismerte, hogy ha az emberek egy jobb mentális, érzelmi és fizikai kondíciót képesek elérni, amelyet "lópszichológia" alkalmazásával egészítenek ki a hatékonyabb kommunikáció érdekében, akkor mindezek együttes alkalmazásával fantasztikus eredmények érhetőek el a lovakkal. A kihívás mostantól az volt, hogy képes lesz-e arra, hogy jó tanár legyen, és embereket tanítson meg mindarra, amit ő addig tanult, aminek az alkalmazásával megtanulható egy hatékonyabb kommunikáció a lovakkal.
Pat felismerte, hogy könnyen találja meg azokat az életéből, tapasztalataiból nyert vicces hasonlatokat, amelyekkel egyszerűbben tudja megértetni elképzeléseit és az elvégzendő feladatokat a lovasokkal. Aztán a lovak helyett inkább a lovasokra kezdett koncentrálni. Ez érthető, mivel ő hiába érti a lovak "nyelvét", és képes velük megfelelően kommunikálni, illetve eszerint az elv szerint képezni ki lovakat, ha később a tulajdonos nem képes kommunikálni lovával, mert ő maga "lónéma". Így aztán elkezdett órákat adni. Azt viszont nem is sejtette, hogy egy napon sokkal szélesebb körben lesz képes segíteni az embereknek, mint valaha is képzelte volna.
Parelli a világ körül
1982-ben három közeli barátja, dr. Bob Bradley, Jeff és Kate Hobson meggyőzték Patet, hogy oktatásával mozduljon ki otthonról, és kezdjen el kurzusokat tartani Amerika-szerte. Pat hetekig gyakorolt, hogy kialakítson egy előadható egységet. Pat természetes volt. Igényt ébresztett az emberekben, hogy könnyebben, egyszerűbben és biztonságosabban akarjanak többet elérni lovaikkal. Mindent tanított, amit csak tudott a lovakról: lópszichológiát, az eredményességhez vezető utat, a lovaglás és lókiképzés összefüggéseit, továbbá pedig azt, hogyan legyünk savvybbek lovainkhoz, hogyan legyünk természetesebbek.
1983-ban a California Livestock Centerben tartott szimpózium végén, miután egy kantár nélkül végrehajtott produkcióval búcsúzott, három férfivel találkozott, akik későbbi mestereivé váltak. A három férfi: Tom Dorrance, Ray Hunt és Ronnie Willis voltak. Pat számtalanszor vezette Ray Hunt bemutatóit. Tom Darrannce-szel és Ronnie Willisszel pedig sok időt töltött el.
Néhány évvel később a világ egyik vezető lóetológusa, dr. R. M. Miller megnézte Pat egyik kantár nélküli bemutatóját, amelynek során gyorsan felismerte, hogy Pat módszere visszaigazolja a lovak agyának befolyásolhatóságával kapcsolatos teóriáját. Dr. Miller jóslata szerint Pat Parelli 40 éves korára a világ által valaha látott egyik legjobb lovasember és oktató lesz. Dr. Miller a Western Horse Magazine-ban egy háromrészes sorozatot írt Pat módszeréről, amelynek a címe a következő volt: "Régi módszerek újból felelevenítve". A nyugati part felől "terjedve" Pat egyre több ember érdeklődésére számíthatott, ami aztán kiterjedt az Egyesült Államok teljes területére. Dr. Miller és a rendezvényszervező, Bob Berg segítségével eljutottak Ausztráliába, Kanadába, Mexikóba, Hawaiira és később pedig Európába. Több száz kurzust maga mögött hagyva Pat módszere kiállta az idők próbáját. Rendszere sikeres volt a lovak és az emberek teljes skálájára. Ettől a pillanattól kezdődően a farok csóválta a kutyát. Az érdeklődők egyre több és több információt szerettek volna kapni, több kurzus iránt volt igény, mint korábban. Tisztán körülrajzolódott egy olyan rendszer kialakításának az igénye, amely segítséget tud nyújtani bármilyen lovas számára, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él, és milyen szinten foglalkozik lovakkal. Ez a kereslet videók és egyéb oktatóprogramok kidolgozását eredményezte, amely oktatási, kiképzési segítséget nyújtott a tanulni vágyók számára. Pat közben kidolgozta oktatóképzési rendszerét is, amely lehetővé tette, hogy jobb képességű személyek elsajátítva tudását, oktatóként adják tovább módszerét, ezzel is növelve azok létszámát, akik mélyebben is belelátnak az általa felhalmozott tudásanyagba.
Szeretet, értelem és cél
Pat Parelli reményteljes jövőképe szerint egy napon a lovas ember, vagy lovas "emberségesség" megnevezések elé nem kell odabiggyeszteni a természetes szót, mivel az új alapokon ismét magától értetődően természetes lesz. Parelli szerint a lovaglásnak, a lovas emberségességnek (horsemanship) nem szükséges mechanikusnak vagy erőszakosnak lennie. Ugyanúgy, ahogyan a képző személynek sem kell félelemkeltést, megalázást, felfokozott idegállapotot vagy fájdalom keltését használnia céljai eléréséhez, lova képzéséhez. A jelenlegi viszonynak, amely szerint a lovas és tréner, akiket egyébként ragadozónak minősít, megérkezve lovához, függetlenül lova általános és aznapi mentális állapotától, tűzön-vízen át végrehajtja a tervezett edzésmunkát. Amíg ez így működik, addig ez ténylegesen nem lesz több, mint "ma lelovagolom a lovamat". Pat megvilágítása szerint ez egy felsőbbrendű, eszközorientált, és nem egy érzőlény-központú hozzáállás, ami ebben a formájában megalázó, és figyelmen kívül hagyja a lovat, akivel egyébként véletlenül együttműködést elvárva szeretne lovasa közös célokat elérni! A savvy megléte mellett megértéssel, megfelelő kommunikációval és pszichológiával leszünk képesek elérni lovunkkal harmóniát, tökéletességet, igaz kapcsolatot, kiváló eredményeket, tiszteletet, bizalmat és egységességet, s nem félelemkeltéssel, erőszakkal és mechanizálással.
Pat a következőképpen jellemzi az említetteket saját szavaival: "Amennyiben lenne rá lehetőségem, akkor mindenkit megtanítanék a lovak gondolkodásmódjára lelkük megértése érdekében, hogy többen rendelkezzenek azzal a képességgel, amely lehetővé teszi számukra, hogy azt csináljanak lovukkal, amit csak szeretnének, úgy, hogy közben megnyerik szívüket és lelküket!"
Napjainkra kiforrt és tökéletesedett rendszerét Parelli Natural Horse Man Ship-nek hívják, a horsemanship szó szándékos szétdarabolásával. Magyarul a szónak egy szóval kifejezhető fordítása nem igazán létezik. Talán "lovasemberhez illő viselkedésként" fordíthatnánk a tartalmát, amelyet, hogy az angol szót részeire bontva jobban megérthessünk, mondhatnánk lovasemberségnek vagy lovasemberségességnek. Tehát miért Horse Man Ship és nem horsemanship? Parelli a következőket mondja: "Ahhoz, hogy megfelelően álljunk hozzá a lovakhoz, szükségünk van három dologra: szeretetre, érteni és beszélni a lovak nyelvét, és célorientáltnak lenni, azaz mindennap tisztában kell lennünk azzal, hogy mit szeretnénk elérni. Amennyiben az említett hármas egység alkalmazásával állunk lovunkhoz, akkor lovunk egy kis idő múltán a következőket mondja gazdájáról: "Ez itt úgy néz ki, mint egy ember, úgy is megy, olyan a szaga is, mint egy embernek, de úgy viselkedik, mint egy ló! Lehet, hogy akkor ő egy ló, de legalábbis egy Ló-Ember, tehát Horse Man - ahogyan azt Parelli is szándékosan hangsúlyozza.
Linda utolsó esélye
A Parelli Natural Horse Man Ship program napjainkig több tízezer ember és ló egymáshoz való viszonyát változtatta meg világszerte. Még egy pár éve senki sem hallott a Natural Horse Man Shipről. Manapság Pat Parelli programja teljesen forradalmasította az emberek és lovak kapcsolatának világát. Metodikájával - ami ahogyan említi, nem is annyira az övé, mintsem a lovaké, csak ő megtanulta megérteni, most pedig azt átadja - a világ minden tájáról felhívta magára a figyelmet. Az érdeklődők körébe nem kisebb személyek és intézmények tartoztak, mint a francia saumuri Cadre Noir, amerikai olimpikon lovastusázók, David és Karen O'Connor, az amerikai lovastusa válogatott világhírű angol edzője, Mark Phillips kapitány, a reininglegenda, Craig Johnson, francia díjlovagló mester, Michael Henrique, George Morris és még jó néhány híresség.
Útjai során, egyik ausztráliai kurzusán Pat találkozott Linda Patersonnal, aki utolsó reményként vitte el "top" díjlovát a "jenki" lovasemberhez, mivel addigra lovával már szinte semmit sem mert csinálni. Voltak "kedves barátok", akik azt javasolták, hogy lövesse le, mert veszélyes az életére. Ekkor jött a cowboy Pat személyében, aki megoldotta Linda lovának problémáját. Kettőjük találkozásából románc alakult ki. Ma már férj és feleségként élnek együtt, és közösen járják a világot, embereket és lovakat képeznek egymás jobb megértése érdekében.
Minden megváltozott
Linda a következőképpen emlékszik vissza találkozásukra: "Az emberek többsége mind kíváncsi volt arra, hogy egy díjlovas nő hogyan kerül Pat Parelli kurzusára. Elég egyszerű. Egy olyan problémás lóval rendelkeztem - mint sokan világszerte -, amelyiknek Pat kurzusa tűnt az utolsó esélynek. A díjlovaglási célra vásárolt telivérrel két éven át folyt a küzdelem, amely odáig fajult, hogy azt javasolták számomra, vagy adjam el, vagy pedig lövessem le! Minden lehetséges eszközt kipróbáltam lovam kontrollálása érdekében. Raktam rá chambont, martingálok és kikötőszárak különböző típusát, többféle lecsatolót és számtalan zablát próbáltam ki, ma már tudom, csak mint látszatmegoldás. 'Mindezek ellenére' lovam, ha úgy akarta, még mindig kontrollálatlanul vitt engem. Bakolt, ágaskodott, és szinte mindentől megijedt. Azt hiszem, elképzelhető a kép. Valahányszor felültem rá, siralmas perceket kellett átélnem. Amikor éppen, nagyjából százötvenhatodik, "ez már biztosan használ" terméket voltam megvásárolni, egy lovasboltban láttam meg Patet videón, amint egy lovat lovagol kantár és nyereg nélkül. Elmentem a kurzusára, egy hosszú listában összeírva lovam problémáit. A listát nem mutattam meg soha Patnek, mivel az első öt percben megtudtam, hogy a ló egy menekülő állatfaj, és szinte minden reakcióját ez az ösztön vezérli. Amikor veszélyben, csapdába ejtve, vagy bizonytalanul érzi magát, akkor ösztönei által vezérelve bármit megtesz annak érdekében, hogy elmeneküljön a kialakult helyzetből. Így aztán megtapasztalhattam, hogy lovam nem rossz volt, csak ösztöneit követte.
A kurzus mindent megváltoztatott közöttem és lovam között. A mai napig lovagolom őt kantár és nyereg nélkül. Emlékszem, valamikor lovamat 200 dollárnyi eszközzel a fején sem voltam képes megállítani! Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért nem versenyzem. A versenyzés most nem annyira fontos számomra. Helyette inkább megpróbálom újabb lovak barátságát és szívét megnyerni, illetve továbbfejleszteni savvy képességemet. Továbbá folyamatosan írom Pat oktatási módszereit, hogy minél több ember részesülhessen ebből a minden eddigi szemléletünket megváltoztató módszerből. Sokkal jobban érzem magam a lovakkal ma, mint valaha is gondoltam volna, és ezt mindenképp meg szeretném osztani az emberekkel. Az embereknek tudniuk kell, hogy nincs szükség zsenialitásra, bátorságra és leginkább évekre, hogy megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki lovukkal. Megfelelő szívre, elszántságra és egy jó tanárra van csak szükség. A tanárnak olyannak kell lennie, aki egyszerűen, érthető módon képes átadni a Parelli-tapasztalatot, amely, mint kis építőkockák épülnek egymásra, és csak a diákon múlik, hogy milyen magaslatokba fejleszti tudását."
Patnek két gyermeke van. Fiával, Caton Ryder Parellivel gyakran jelenik meg bemutatókon és vásárokon, ahol közösen mutatják be a Parelli-rendszert.
Linda és Pat a nyarat és az őszt Pagosa Springs-i ranchükön töltik Colorádóban. Az év többi részében pedig másik otthonukban, a floridai Ocalában laknak. Bárhol is legyenek, mindig otthon érzik magukat, ha egymás, illetve kutyáik és lovaik társaságában vannak.
Lovastusa
