A sikeresség hat összetevője 8. rész
"A gyenge eredmény elkerülésének záloga a megfelelő előkészítés!"
"Milyen jó lett volna megismerni és megtanulni ezt a módszert már 30 évvel ezelőtt!" (Őméltósága, az angol királynő nyilatkozata)
Idő, időzítés
Egyik kedvenc mondásom: "Egyszer szánd rá a szükséges időt, hogy legközelebb kevesebb időbe teljen!" És ez így is van. Viszont hány ember mondja azt, hogy: "Á, nekem nincs arra úgy időm!" Viszont arra, úgy tűnik, van ideje mindenkinek, hogy újra és újra rosszul csinálja! Érdekes, hogy az embereknek milyen furcsa viszonyuk van az idővel. Tudjuk-e például, hogy 8766 óra van egy évben, és azt, hogy ebből mennyi időt töltünk el lovunkkal? Vegyük azt, hogy van egy hároméves lovunk, ami igazából nem is hároméves, hanem 27 000 órás. Tegyük fel, hogy a bal vállán van egy óra, amelyik az együtt töltött időt mutatja, és ezen belül is a pozitívan eltöltött időt. Elgondolkozott valaki is azon, hogy hány órát mutatna a mutató? Ráadásul nemcsak az a lényeg, hogy egyszer töltsünk el lovunkkal annyi időt egy feladat tökéletesítéséhez, amennyi szükséges, hanem az eltöltött összes idő is meghatározó. Tehát a minőség és a mennyiség is fontos. Számtalan ember kérdezi meg tőlem, hogy: "Pat, ez vagy az mennyi idő, amikorra." Erre nehéz válaszolni, hiszen minden ATTÓL FÜGG.! Sose helyezzük a célt a módszer elé! A szükséges idő függ a személytől, a lótól és az elérendő céltól! Aztán fontos az is, ki milyen mélységig kívánja elmélyíteni kapcsolatát lovával! Egy valamire biztosan fel tudom hívni a figyelmet, hogy az együtt eltöltött idő minősége fontosabb, mint annak mennyisége! Számtalanszor látom, hogy emberek fél órát vagy annál is tovább futószárazzák lovukat. A ló meg megy körbe-körbe, és úgy érzi magát, mint a kisgyerek, akit köteleznek arra, hogy spenótot egyen! Mi lenne, he ehelyett a hét játékot játszanánk lovunkkal. Kifejezetten, ha azt felhasználjuk valamire. Mondjuk visszajojózni a lovat a bokszába, vagy át egy tócsán! Vagy résjáték egy hordó felett. Kis idő múlva azt mondják a lovaink, hogy hűha, ez az ember érdekes, egy csomó mindent csinálhatunk vele. Ha van 20 perced, akkor játssz a lovaddal. Nem kell lovagoljad. Az emberek többsége tévhitben él, hogy a lovát mindig lovagolnia kell. A lovak nem lovaglásra valók, hanem partnernek. Tehát töltsünk el időt lovunkkal. A kérdés az, hogy időt vesztegetünk, töltünk el vagy fektetünk be. Én azt remélem, hogy mi időt fektetünk lovunkkal való kapcsolatunkba. Ha tudni szeretnénk a közösen eltöltött idő tartamát és tartalmát, akkor vezessünk egy naplót. Ebből kitűnhet, hogy elegendő mennyiségű és minőségű időt töltünk lovunkkal, avagy nem. Addig, amíg legalább 200 órát nem játszottál lovaddal a földön, és nem töltöttél el legalább 1000 órát a nyeregben, addig még mindig csak kezdőnek mondhatja magát valaki a lovak és emberek közötti világ közelebb hozatalában.
Közben eljutottunk a sikeresség utolsó összetevőjéhez, a kreativitáshoz.
Kreativitás, képzelőerő
Einstein egyszer azt mondta, hogy: "A kreativitás sokkal fontosabb, mint maga a tudás!" Miért mondhatta ezt? Úgy gondolom, azért, mert oda kell figyelni a gondolatainkra, mivel a gondolataink szavainkká alakulnak. A szavaink meghatározzák cselekedeteinket. Cselekedeteink pedig magatartásunkat. A magatartásunk pedig személyiségünket mutatja meg. Mi pedig mindannyian önálló személyiségek vagyunk. Tehát oda kell figyelni gondolatainkra. De honnan jön a gondolat? Valahonnan az agyunk mélyéről, egy tudatalatti támogatás segítségével. Valahonnan, ahol az igazság lakozik. Sokan képesek felszabadítani ezt a részét agyuknak, aminek a segítségével olyan dolgokra képesek lovaikkal, amitől még én is hanyatt esek! És ez annyira izgalmas, amikor az emberek kreativitásukat és lelkesedésüket egyesítik. Ráadásul számtalan dolgot tudunk végrehajtani lovunkkal. Vannak, akik hobbiból lovagolnak, vannak, akik angol stílusban lovagolnak, vannak, akik westernben, van, aki versenyezni akar, és van, aki csak túrázni. Az, hogy ki mennyire és milyen módon képes megalapozni lovának jövőbeli karrierjét, célterületét, leginkább az egyén kreativitásán múlik. Egy barátom, aki Kanada rodeóbajnoka volt - Joe Butterfield -, nemrég elvégezte programom első három szintjét. Ezt követően teljesen megváltozott a lovakhoz való hozzáállása. Megfelelő alapokkal Joe lovai ma sokkal több energiát és lelkesedést tesznek a munkába. Ezekkel a megfelelő alapokkal a dolgok természetesen következnek be. A lovak gyorsabban futnak és magasabbra ugranak, ha ezt meggyőződéssel, önakaratukból és szívvel csinálhatják. Tehát, ha természetesen közelítjük meg őket, ezt egy hármas egységen keresztül tudjuk megtenni, mégpedig: Szeretet, Kommunikáció és Dominancia. Ezt alkalmazva lovaink azt fogják gondolni, hogy máris ló-mennyországban vannak!
Most pedig alkalmazzuk céljaink sikeres eléréséhez mind a hat összetevőt. Alapozzuk meg lovaink jövőjét természetesen. A hat tényezőn keresztül elemezzük magunkat, munkánkat, hogy megfelelően haladunk-e a lovunk és közöttünk kialakítandó ideális kapcsolat irányába. Amennyiben úgy érezzük, hogy valami nem megfelelően megy, akkor analizáljunk, találjuk meg a problémát, majd rakjuk össze újból az egészet. A sikeresség hat összetevője mindig megfelelő lesz kérdések feltételéhez. Eleget tudok-e ahhoz, amit végre kívánok hajtani? Megfelelő-e a hozzáállásom? Megfelelő eszközzel és módszerrel próbálom-e elérni célomat? Elég időt szenteltem-e rá? És mindezt megfelelő kreativitással, mire és hányféleképpen tudom alkalmazni?
Nem tudok mást mondani, mint hogy hajrá és előre! A lovaitok érdekében pedig legyetek mindig természetesek!
A hozzászólások RSS-csatornája
Lovastusa
