Lehetséges a vizet csak az ez alatti tömörített és lejtéssel kialakított „anyaföld" felszínén elvezetni, vagy biztosabb megoldás a pálya alatti árokrendszerben elhelyezett, geotextillel burkolt, ún. dréncsövek által összegyűjteni és elvezetni. (A dréncső egy speciális cső, amelynek teteje és oldalainak felső része igen kis lyukmérettel sűrűn perforált, a víz az alsó részben gyűlik fel.)
Amennyiben az eredeti talaj szilárdságcsökkenés és egyéb károsodás nélkül képes a felszíni vizek maradéktalan befogadására, elfogadható a drénréteg, ill. a csövezés elhagyása.
Általánosan elmondható, hogy a vízelvezetés minden esetben tökéletesen megoldható, gazdaságos kialakításának módja a helyi adottságok függvénye.
A helyi adottságokat tükröző talajmechanikai szakvélemény - amely esetünkben mintavevő fúrások laboratóriumi vizsgálati eredményeit és a területre vonatkozó vízviszonyok adatait tartalmazza - alapja a pálya tervezésének. A tervezés szakember feladata, a tervezett szakszerű megoldás garantálja a pálya megfelelő, hosszantartó működését.
Az elválasztó réteg speciális kialakításával mód van az alapfunkciókon túlmenően bizonyos mennyiségű víz tárolására, illetve a rugalmasság növelésére. Ezt az általában kisebb táblákból összeállított réteget legtöbbször rugalmas, nem öregedő, nem lebomló, környezetbarát, újrafelhasznált műanyagokból készítik. Ezek az előkészített aljzatra egyszerűen lerakhatók. Sejtszerűen kialakított, 4-5 cm magas közeit 3-5 mm szemnagyságú kaviccsal, lávakaviccsal töltik fel, a sejtek aljában félgyűrűszerűen kialakított kis tárolókban gyűlik a felszíni vizek egy része, a többi az alul kialakított lyukakon távozik.
Számos ilyen termék létezik, igen drágák, áruk 4000-től a csillagos égig Ft/m2.
Alapréteg - drénréteg
Ez a réteg a víz elvezetésére szolgál, és egyben a pálya teherhordó, teherkiegyenlítő rétege, amely rendesen az elválasztó réteg alatt helyezkedik el.
Anyaga zúzott kő (ún. kulékavics), homokos kavics, a legfontosabb, hogy nagyon jól tömörített és vízáteresztő legyen. Erre (közvetlenül az elválasztó réteg alá) illik még 3-4 cm kisebb szemcseméretű, kevésbé durva kiegyenlítő (az elválasztó réteg egyenletes felfekvését biztosító) homokos kavics terítést alkalmazni. (Ez a réteg lehet akár jó vízáteresztő képességű, 10-15 cm-es betonlemez is, a vastag drénréteg ilyen esetben akár el is maradhat, de a víz összegyűjtése szintén szigetelés feletti drénárkokban vagy drénlemezzel történik.)
A drénréteg vastagsága 20-30 cm. Ebben a rétegben helyezhetjük el az előzőekben már említett módon a dréncsöveket.
A drénréteg alatti anyaföld előkészítése az egyik legfontosabb mozzanat, hiszen itt kerülnek elhelyezésre az első függőleges és vízszintes irányú kitűzési pontok. A lovaspályán nagyok a távolságok, és viszonylag kicsik a vastagsági méretek, ezért a pontosság elengedhetetlen követelmény. A hagyományos műszerek - teodolit, szintező - tökéletesen megfelelőek, ám ennél pontatlanabb műszerek vagy eszközök használata mellett az utólagos javítgatásokra, rengeteg pénz felesleges elköltésére van esély, és ráadásul veszélybe kerülnek az elérni kívánt jó pályatulajdonságok is.
Végzet
A fenti dolgozat e tárgyban korántsem teljes, inkább csak egy vázlat.
Egyet azért még mindenképpen szóba hozok: az anyagiakat...
Sajnos, ebben az ügyben sem elegendő a sok befektetett saját munka, a tiszteletre méltó jó szándék és igyekvés - bár komoly költségcsökkentő tényező lehet -, a viszonylag nagy mennyiségek mellett a minőségi anyagoknak bizony megvan az ára is, és a minőségi anyagoknak szakértelemmel kell társulni, amit szintén meg kell fizetni az eredmények elérése érdekében. Eddigi tapasztalataim szerint költségeket csökkenteni célzó, „hozzávetőleges" szakértelem igénybevétele (a „csináltunk már ilyet" és a „jó lesz az így is") nem ér semmit, illetve az ilyesmi kerül a legtöbbe.
Viszont azt is tudom, hogy idehaza nincs profi pályaépítő cég, és őszintén szólva még igazi, gyakorlott, elismert szakemberről sem tudok, bár örömmel találkoznék ilyennel...
Ugyancsak örömmel válaszolok tőlem telhetően minden kérdésre, melyet megfogalmazhatnak közvetlenül hozzám vagy a szerkesztőségen kersztül, és kíváncsi vagyok az itt leírtaktól eltérő jól működő módszerre, anyagra, ötletre.
Végül összefoglalva a fentieket, mintegy a quintesentiáját adva az eddigieknek, Xenophonnal szólva: „Jó pályát építeni nem piskóta...".












