Lovasélet

A témát meg kell érinteni

Vannak képzőművészek, akiket mesterségük minden fortélya érdekel, szeretnének a dolgok mélyére látni, még akkor is, ha ez - mások szakterülete lévén - nem lenne feltétlen része az adott téma megformálásának. Nagy Benedek, Móron élő szobrász ilyen, ő sem áll meg a modell vagy a kész szobor megformázásánál, addig akarja "kézben tartani" az anyagot, míg az a nagyközönség számára is elérhető látvánnyá válik. Ezért számítanak hétköznapi fogalomnak nála a "védőgázos hegesztés", vagy a viaszveszejtéses technológia mások számára misztikusnak tűnő mesterfogásai. S amit még tudnunk kell róla: művészetében visszatérő motívum a lovas ábrázolás, mint ahogyan arról többek között Móron, Tabon vagy Törökbálinton felállított köztéri alkotásai kapcsán is meggyőződhetünk.

 

Nagy Benedek 1941-ben Illésházán született, de Rábapordányban nevelkedett. Gyerekkorában a nyolcvan holdon gazdálkodó - ma így mondanánk - paraszt értelmiségi nagyapától és a pedagógus apától az állatok, a föld és az emberek szeretetét és tiszteletét kapta útravalóul. Az Eszterházy-majorság szolgálati lakásában élve mindennapos élmény volt számára a súlyos muraközi lovak által húzott társzekerek, vagy a lópatkolás látványa. Amit lehetett, természetesen megérintett, a kezébe is fogott, hogy jobban "lássa" azt a bizonyos lényeget, ami gyakran a szem számára sem érzékelhető.
Természetesen így van a lovakkal is, amelyek körülveszik, meghatározzák hétköznapjait. Fenn a móri szőlőhegyen egy műterem-földház (a domboldalba beépített épület) szomszédságában állnak a karámok és az istálló, ahol kedvenceit tartja. Mikor megérkezünk, és átverekedjük magunkat a törleszkedő, ámde borjú nagyságú házőrzőn, a lovak vágtában jönnek gazdájuk elé. Igyekezetüknek extra szénaadag a jutalma, hogy jó szívvel emlékezzenek látogatásunkra. A művész nagy élvezettel simítja végig a lovak hátát, kezébe veszi patájukat, olyan odaadással, mintha nem végezte volna már el ezerszer ugyanezt a műveletet kedvenceivel. - Az emberben úgy van benne a ló, ha végigkefélte a hátát, kezébe vette a lábát - mondja nagy átéléssel.
A félig földbe rejtett, mégis világos műteremben ugyancsak minden Nagy Benedek keze munkájának nyomát viseli: a fatörzsből készült galéria és a földből rakott kazán-kemence egyaránt, de a bejárat fölött feszülő, fából készült ívelt áthidaló nemkülönben. Kicsit fentebb még egy meglepetés vár ránk: egy őzsuta, amely rövid megszakításoktól eltekintve ugyancsak itt él saját karámjában, itt érzi jól magát. Egyszer már egy gidával is megajándékozta önként választott emberi társát. Hozzánk bizalmatlan ugyan, de nincs olyan messze, hogy ne csodálhatnánk meg e szelíd vadat.
Az imént még "odalent" a városban beszélgettünk múltról és jelenről, felelevenítve azokat az állomásokat, amelyek nagy jelentőségűek voltak Nagy Benedek életében. A Képzőművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el, mestere Szabó Iván volt. Életének legmeghatározóbb szakasza Mórhoz köti, már harminchárom év óta él a szőlő és bor városában. Munkásságát a város - ahol 1971 óta állít ki rendszeresen - 1995-ben Pro Urbe-díjjal ismerte el. A móri lét persze nemcsak az alkotó művészről, de a tanítóról, szimpóziumok vezetőjéről is szól, ugyebár az alma nem esik messze a fájától. Az 1990-ben alakult, de negyedszázados előzményekkel rendelkező Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány nem képzelhető el Nagy Benedek nélkül.
Az eltelt évtizedek a tanításban és az alkotó munkában is szinte végig a kísérletezés évei voltak Nagy Benedek számára. Pontosabban egy olyan szemlélet formálódásának ideje volt ez, amely az adott témához mindig a legmegfelelőbb anyagot keresi. Így a fa, a kő és a fém mindig "engedelmes" alapanyagai voltak a hozzájuk nyúló művésznek, vagy a bizalmát élvező művészjelölteknek. Mostanában a bronzöntés az egyik fő terület, ahol mindig akadnak még újdonságok, meglepetések.
- Kicsit furcsállom, hogy léteznek mindenféle mesteriskolák, de például bronzöntésből nincs még doktori cím - mondja Nagy Benedek. - Pedig nagyon sok múlik a bronzöntő munkáján a végeredmény tekintetében. Én például öntés közben pálcákat is szoktam készíteni, amelyekkel nagyon megkönnyítem az utólagos korrekciókat. A pálcák és az argon-védőgáz segítségével úgy be lehet gyógyítani az öntés sebeit, mintha nem is lett volna javítva az anyag.
A bronz természetesen nem olcsó mulatság, ára behatárolja a rendszeresen megrendezett szimpóziumokra meghívható művészek számát is.
- Könnyebb volt a helyzet, amikor merített papírra készültek grafikák az alkotótáborokban, akkor nem merültek fel a maihoz hasonló anyagi gondok - állítja Nagy Benedek, aki nemcsak köztéri kompozíciókat - emlékműveket, emlékszobrokat, portrékat, domborműveket - készít, de otthon van a kisplasztikák és érmek világában is.
Köztéri munkáit hosszan sorolja a művészeti lexikon, de ő elsősorban a móri Szent György-szobrot, a közeli Bodajkon felállított emléksztélét, a szekszárdi millenniumi emlékművet, a törökbálinti lovas millecentenáriumi emlékművet és a Tabon három évvel ezelőtt avatott Szt. István-emlékművet említi. Ezzel együtt több városban és községben több tucatnyi, íróknak, történelmi személyiségeknek és eseményeknek emléket állító köztéri munkája hívja fel magára a figyelmet.
Végezetül, hogy hogy kicsit haza is beszéljünk: külön köszönettel tartozunk Nagy Benedeknek a Ló-Art galéria első, móri kiállításához nyújtott közvetlen segítségéért és tanácsaiért.