Második alkalommal került megrendezésre Orfűn, július második hétvégéjén a Magyar Lovasturisztikai Közhasznú Szövetség legnagyobb szabású éves rendezvénye, az Országos Gyereklovas Találkozó. A rendezvényen közel 150, az ország minden részéből érkezett, 10-15 éves korú gyereklovas vett részt.
A csütörtöki nyitónapon kialakult a csoportbeosztás, ahol lovastudás és kor szerint, nagyjából azonos összetételű négy csapatra osztották a résztvevő gyerekeket. A következő napokban aztán ezek a csapatok vettek részt a programokon, illetve mérték össze tudásukat a lovas vetélkedőn. A szervezők, okulva az elmúlt év tapasztalataiból és figyelembe véve a résztvevő gyerekek igényeit is, az idén sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a lovaglásra. Így mindennap a délelőtti program kizárólag a lovaglásé és a csapatépítésé volt. A lovagoltatás során minden gyereklovas esetén egyéni szintfelmérést követően állították össze az együtt lovagló társaságot, így zökkenőmentesen zajlottak a lovaglóórák. A kezdők futószáraztak, illetve lehetőség volt karámlovaglásra is, a haladók pedig tereplovagláson vehettek részt. A túravezetők kiemelték, hogy a gyerekek nagyon fegyelmezettek voltak, és meglepően jó lovastudással érkezett a többség, ami igen biztató a jövő szempontjából. A délutánok folyamán tartott bemutatókat a szervezők egy-egy tematika köré építették fel. Így pénteken lovas hagyományok, hagyományőrzés, szombaton a lovassport és a hagyományos magyar lófajták bemutatója zajlott, mindezt igyekeztek a környék tenyésztőinek, illetve lovas egyesületeinek segítségével bemutatni. A csapatok tagjainak különösen oda kellett figyelnie a bemutatókon elhangzottakra, hiszen a vasárnapi vetélkedőn számot kellett adniuk róla. Emellett persze számos kísérő program színesítette az itt töltött napokat, melyek közül kiemelkedett a lószépségverseny, és talán a legnépszerűbb program, a ló- és lovasfotózási verseny. A gyerekek teljesítőképességére álljon itt egy jellemző adat: a három nap alatt több mint 15 ezer exponálást (kb. 100 kép/gyerek) regisztráltak a fotóversenyt rendező ERVA-Cannon Kft. standján. A legjobb fotókat aztán kiállították, és közülük került ki a 15 díjazott alkotás. A zsűri nehéz helyzetét mi sem bizonyította jobban, minthogy több holtverseny-szituáció is kialakult, többek között az első és második helyen is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők felteszik a fotókat az internetre is (www.gyereklovas.hu), ahonnan azok letölthetők lesznek. A legjobban várt esemény persze a vasárnap délelőtt zajló nagy lovas vetélkedő volt. Itt az elméleti kérdések és a gyakorlati feladatok, ügyességi versenyek nem is voltak olyan egyszerűek. De a gyerekek ismét bizonyságát adták annak, hogy remek lovaspalánták, és nem ijednek meg a ló hátán sem a meglepetésektől. Ebben segítségükre voltak a Megyer Déli Gyepüvédő Egyesület okos kis hucul lovai, amelyek birkatürelemmel állták a megpróbáltatásokat. A nemes versenyben végül orrhosszal a zöld csapat nyert a sárgák, a kékek és a fehérek előtt, de mindenki győztesnek érezte magát, annyi új élménnyel gazdagodtak ezen a hosszú hétvégén.
Zárszavában Lóska János, az MLTSZ elnöke így értékelte az eseményt:
„Mindenekelőtt szeretném megköszönni a rendezőknek mindazt a fáradságos, de eredményes munkát, amit elvégeztek. Orfű megszolgálta a bizalmat, így nem is kérdés, jövőre hol rendezzük meg újra a 3. Gyereklovas Találkozót. Elvitathatatlan ugyanis az az akarat és szervezőerő, ami az Orfűi Lovas Klubban és a segítőiben munkálkodik. Külön megköszönöm Gonda Tibor szervezőmunkáját. Rendkívül jó volt a hangulat, sok az elégedett és vidám gyerek. Azt gondolom, ez erőt ad ahhoz, hogy a rendezvényt folytassuk. Jövőre újra Orfűn találkozunk, annál is inkább, mert 2007 a természetjárás és a lovasturizmus éve lesz, amit reményeink szerint egy még ennél is színesebb rendezvénnyel tehetünk majd emlékezetessé. Célunk, hogy a következő generáció is lovas szellemben nevelkedhessen. Erre álljon példaként előttünk díszvendégünk, Nagy Kálmán huszár ezredes példája, aki még ma, 97 évesen is megüli a lovat.”
Kálmán bácsi a fiatalokhoz
Végezetül Kálmán bácsi is szólt a fiatalokhoz, mintegy rájuk testálva a huszárok lovas szellemét, amelyet a huszárság szabályzata ekképp rögzített, és amit minden huszárnak kívülről kellett tudnia:
„Lovas szellemtől áthatott az az ember, aki jóságos természet mellett bátor szívű. Aki lovában, önmagában és fegyverében bízik, aki a legválságosabb helyzetben is merész elhatározásra jut, és ezt nyomban tettel követi. Az ilyen ember nem ismer nehézséget, eleme a támadás, és még a hátrálásban is csak eszközt lát arra, hogy kedvező viszonyok között újra támadhasson. Ezt a szellemiséget testálom rátok, gyerekek, és a magyar politikának is ajánlom figyelmébe.”
