Lovasélet

1. Babesiosis
A betegség kórokozója a Babesia (Babesia caballi) nevű egysejtű élőlény, mely a vörösvérsejtekben élősködő parazita. A világ számos országában előfordul, hazánkban először az 1950-es években a Hortobágyon fedezték fel. A fertőzött kullancs vérszívása során juttatja az állat szervezetébe, a vörösvérsejtekben kettéosztódással szaporodó babésiák mindig újabb sejteket pusztítanak el.

A szívás megkezdése nem azonos a parazita ürítésével, ekkor még csak egyfajta jeladás történik, melynek hatására az egysejtű élősködők a fertőződéshez szükséges szerkezeti átalakulásba kezdenek.
Tünetek: Az állatok bágyadtak, étvágytalanok, lázasak (39-42 °C), láthatóan nehézlégzés lép fel, a szívverésük felgyorsul. Súlyos fertőzés során sárgaság, a pislogóhártyákon bevérzések, illetve sötétsárga/barnás vizelet is előfordul. Legsúlyosabb esetben korai léprepedéssel járó elhullás is kialakulhat. A központi idegrendszer károsodása miatt nyugtalanság, mozgászavar és bénulás, hosszabb idejű parazitás fertőzöttség esetén nagyfokú fogyás észlelhető.
Gyógykezelés: A babesia-ellenes szerekkel a betegség kezdeti szakaszában jól gyógyítható, szakszerű kezeléssel az összes parazita elpusztítható.

2. Lyme borreliosis
A betegséget a különböző Borrelia fajok, mint pl. a spirál formájú Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, melynek fenntartói a rágcsálók (egér, sün, patkány) és a nagyvadak (őz, szarvas), a ló és más háziállat ebbe a körbe véletlenül belelépve fertőződhet meg. Az első megbetegedést a '80-as években sikerült diagnosztizálni. Jelenleg a kullancsok 4-10%-a hordozza a kórokozót, a fertőzött állatok vére, vizelete, ízületi folyadéka is tartalmazza a baktériumot. A betegség az állat egész szervezetét érinti, pontos megállapításához vérvizsgálat szükséges.
A kórokozó a bejutás helyén elszaporodik, bekerül a vérbe, majd a vérárammal a különböző szervekbe jut. A gazdaállat szervezete által termelt ellenanyagok hatására a vérből kiszorul, azonban az ízületekbe, a szembe és az idegrendszerbe visszahúzódva gyulladást okoz.
Tünetek: Ló esetében a klinikai tünetek fellépése ritka. A heveny bőrelváltozásokat nehéz észrevenni, azonban láz, bágyadtság, étvágytalanság, testszerte fellépő nyirokcsomó-duzzanatok, fájdalmas, meleg, duzzadt ízületek, sántaság figyelhető meg. A szembe kerülő kórokozók szaruhártya- és belső szemgyulladást idéznek elő.
Gyógykezelés: Amennyiben a betegséget sikerül a korai stádiumában felismerni, hosszan tartó antibiotikumos kezeléssel eredményesen gyógyítható. A tüneteket nem mutató, de fertőzött, szeropozitív állatokat is antibiotikumos kezelésnek kell alávetni.