Lovasélet

A legfontosabb figyelmeztető jelek

Annak, aki jól ismeri a lovát, gyorsan feltűnik, ha valami gond van körülötte, nem úgy viselkedik, ahogy szokott, nem eszik rendesen stb. Néha a gyors állatorvosi segítség aranyat ér, de ehhez az első vészjelzésnek megalapozottnak kell lennie, amihez azonban a normál értékek pontos ismerete szükséges, ill. az, hogy pl. pulzusszámot, hőmérsékletet stb. hol és hogyan kell szakszerűen megmérni. Az ideális értékek persze nem szentírások, mivel ez is, mint minden más, lovanként kismértékben eltérő lehet.

Egy beteg lovat már kinézetéről és viselkedéséből fel lehet ismerni, pl. különösen ijedős vagy levert, a szőre fénytelen, szemei homályosak stb.
Egészséges lónál is érdemes néha elvégezni a vizsgálatokat - mint a légzésszám, pulzus, testhőmérséklet -, hogy tisztában legyünk az egyedre jellemző egyéni normál értékekre. Ezeket azonban nemcsak nyugalomban, hanem terhelés után is ajánlott megismerni. A megnövekedett értékek munka alatt és röviddel utána természetesek, amennyiben rövid időn belül normalizálódik minden.

Testhőmérséklet

Egészséges, felnőtt lovaknál a testhőmérséklet 37,2-38 °C között van, csikóknál 38,5 °C-ig is felmehet. A hőmérsékletet végbélben mérjük, lehetőleg digitális hőmérővel, aminek a végére ajánlott egy zsinórt és egy csíptetőt helyezni, amit a farokhoz erősíthetünk. Így ha mérés közben a ló nyugtalan vagy épp trágyázik, és nem vagyunk elég gyorsak, a hőmérő nem a földre esik.
A testhőmérséklet egészséges lovaknál is ritkán állandó. Az ingadozást a napi életritmus is befolyásolja, mely 24 órán belül 1 °C is lehet. Reggelente alacsony a testhőmérséklet, kb. 37,2 °C, 19 óra után már akár 38 °C fölé is léphet. Ezért kell az egyéni hőmérsékletet ismerni, hogy a hőemelkedést és lázat időben észre lehessen venni.
Nagyobb megerőltetés hatására megemelkedik a testhőmérséklet, de ez nem láz, hanem felhevülés, így mérés előtt informálódni kell, hogy a ló mozgatva lett-e. 10 perces vágta 39-ről 39,5 °C-ra emeli a hőmérsékletet, és 60-90 perc szükséges ahhoz, hogy mindez újra normalizálódjon.
Hőemelkedésről lovak esetében 38,3 és 39 °C között beszélhetünk, azonban ha 39 °C fölé emelkedik, állatorvost kell hívni, a 40 °C-os láz pedig már komoly veszéllyé válhat.
Sebláz is könnyen kialakulhat lovaknál, amit a sebben elszaporodott baktériumok okoznak, így mindig gondoskodjunk a szakszerű fertőtlenítésről.
Lovunk hirtelen fellépő étvágytalansága mögött is szerepelhet okként a láz.

Légvétel

Egy egészséges, felnőtt ló nyugalomban 10-16-szor vesz percenként levegőt, kisebb lovak esetében ez a szám némileg nőhet. Mérés során a ló oldalán figyeljük a bordák emelkedését, süllyedését. Egy légvételnek egy be- és kilégzés számít. Maradjon a ló nyugodtan állva, ha az oldalán nehezen ismerjük fel a légzést, tartsuk a tenyerünket a ló orrlyukai elé, így érezzük, amikor kifújja a levegőt. A légzésszámnál a ló nagysága, tréningállapota és a külső hőmérséklet is befolyásoló szerepet játszik.
Terhelés után a légzésszám kb. 80-100/perc, ezért a mozgást követően min. ½ órás pihenést és nyugalmat kell biztosítani. Kritikusan alacsony érték a 28, ami egy jelzés, hogy a tüdővel vagy szívvel valami nincs rendben.
Nehezített kilégzés esetén a levegő kiáramlása akadályozott, mely pl. kehes lovaknál figyelhető meg, amikor a mellkas összeesése után a „kehbarázda" megjelenésével láthatóvá válik a hasprés működése (kettőzött kilégzés).

Szívfrekvencia

A pulzusszám nyugodt lónál hozzávetőleg 24-36/perc, a pontos érték a kor, nem, fajta és egészségi állapot szerint változhat. Minél alacsonyabb a nyugalmi pulzus, annál edzettebb a ló, mert a szívizom is erősebb, és egy pumpálással több vért tud elszállítani. 5 perc vágta után a pulzus 40 és 100 közé is emelkedhet, azonban ha a 120-at is meghaladja, az már tüdő- vagy szívproblémára utalhat. Az alacsony érték mérgezéskor, sokkos állapotban ill. szívproblémánál fordul elő. Az is fontos, hogy a pulzus gyorsan visszaálljon a normális értékre, ami pl. a távlovaknál döntő szempont.
A pulzust az állkapocs alsó részén lehet kitapintani, azonban ehhez némi gyakorlat is szükséges, érdemes próbálgatni. Az állkapocs alatt fut egy kb. ceruzavastagságú artéria, ezt kell az ujjunkkal enyhén az állkapocs irányába nyomni, amíg a pulzust megérezzük. Ehhez a lónak ugyancsak nyugodtan kell állnia, mert valótlan érték születhet.
A lábközépartéria pulzálását csak terhelés után lehet kitapintani. Tehát ha nyugalmi állapotban tisztán érezhető itt a pulzus, akkor ez jelzés arra, hogy patasérülés, patairha-gyulladás (jellegzetes tünete) vagy csontprobléma van jelen. A lábközépartéria oldalt, a csüdhajlító izmon kívül fut.
Pulzust még a farokrépa alatt is kitapinthatunk, ahol ugyancsak 15 másodpercig szoktuk a számolást végezni, majd az értéket megszorozzuk néggyel.
Megerőltetés, izgalom vagy betegség hatására a pulzusszám extrém esetben akár 240/percig is megemelkedhet. Ha nyugalmi állapotban 80 fölé emelkedik az érték, azonnal állatorvost kell hívni, mert megnövekedett légzés- és pulzusszám pl. kólikánál fordul elő.
Túlhajtott lónál a légzésszám meghaladja a pulzusét, ekkor azonnal pihentetni kell az állatot, és ha 20 percen belül sem csökken, akkor nagyobb baj van. Normál állapotban a pulzus- és a légzésszám kapcsolata 2:1 arányban áll, melyet egy távlónak 30 percen belül el kell érnie. Nagy teljesítményű lovaknál gyakran előfordul szabálytalan pulzus. Ez nem jelent feltétlenül rosszat, de ha terhelés után, nyugalmi állapotban sem áll vissza, akkor szívbetegségre utal.

Vérkeringés

A vérkeringés ellenőrzésekor a kapilláris telítődés idejét méri az ember. Ez az az idő, ami a vérnek szükséges, hogy a bőr alatti véredényeket a kis kapilláris elszorítását követően újra feltöltse vérrel. A vizsgálatot a fogínyen végezzük. Nyomja meg a metszőfogak felett a ló fogínyét erősen a mutatóujjával, amíg egy fehér, vérszegény terület marad vissza. Elengedést követően egészséges ló esetében mindez 3 másodpercen belül újra rózsaszínné válik. Ha a telítődés több időt vesz igénybe, az vérkeringési problémára utal. Szokatlanul hideg lábak és orr, valamint hideg veríték szintén szív- és vérkeringési zavarokat mutatnak.

Nyálkahártya

A nyálkahártya egészséges lónál halvány rózsaszínű és nedves. Ha kékessé válik, komoly problémára utal, ami lehet pl. oxigénhiány a vérben, idősebb lovak esetében ezt légszomj is kíséri. Ha a kelleténél sötétebb a nyálkahártya, az súlyos állapot jele, mint pl. a kólika vagy a hőguta. Azonban a terheléskori sötét szín nem jelent problémát, ilyenkor 2 percet várni kell a vizsgálattal. A sápadtság nem olyan rossz előjel, de érdemes utánanézni a pontos okának.
Az állatorvos a nyálkahártyát először a szemben ellenőrzi, majd az orrlyukakban és a szájban is. Egy pillantás a szemben fontos információt adhat, mert pl. lázas ló estében a kötőhártya bevörösödik. Egészséges ló esetében a szemben a véredények tisztán felismerhetőek, a kötőhártya világos rózsaszín. Ha azonban a véredények elmosódottak, a vérnyomás nincs rendben. Figyelni kell, hogy a tüneteket ne egy kötőhártya-gyulladással keverjük, melyhez még egy szürkés-gennyes váladék is társul.
Ha a kötőhártya elhalványuló, esetleg porcelánfehérré válik, mérgezésre, súlyos külső vagy belső vérzésre stb. utalhat.

Vízháztartás

Egy sok nedvességet veszített ló bőre nem olyan rugalmas. A vízháztartást a bőrráncteszttel vizsgáljuk, melynek során fogjunk egy kis bőrdarabot a lapockán, a vállízület magasságában, és húzzuk enyhén meg. Egészséges lónál a bőr rögtön visszaáll eredeti állapotába, amint elengedjük. Ha a test kiszáradt, pl. hasmenés vagy nagy hőség miatt, a bőrránc csak lassan simul ki, melynek oka, hogy túl kevés víz van a szövetekben.
Ez a vizsgálat azonban nem ad 100%-os eredményt fiatal csikók és idős lovak esetében, mert előbbinél a bőr még nagyon rugalmas, míg utóbbinál már nem eléggé elasztikus, itt meg lehet figyelni a késedelmet annak ellenére, hogy az állat dehidratált lenne. A dehidratált ló lovagláskor hirtelen elgyengül, némelyik inogva jár, a legkisebb jelnél is azonnal abba kell hagyni az edzést! A kiszáradás kólikát és más emésztési problémákat is okozhat. A kólika vízhiány miatt is kialakulhat, de mindez fordítva is igaz, vagyis a kólika is okozhat dehidratációt, amikor a nedvesség felszívódás nélkül megy végig a lovon.
A lovak nagyon erősen izzadnak, a pulzus gyengén és gyorsan ver, nagy vízveszteség esetén a pulzus 60-80/perc, a testhőmérséklet is megemelkedik, és mindez hosszú időn át stagnál.
Azonban nemcsak nyáron, forróságban alakulhat ki vízhiány, hanem télen is, ha az itató befagy, vagy a víz nagyon hideg. Nagyon megerőltető munka után érdemes a ló elektrolit-háztartását újra feltölteni, mert izzadság során sok nátrium és klorid távozik.