Lovasélet

Betegre fáslizva?

A fáslinak megvan az a nagy előnye, hogy védi és támogatja a ló lábát, mégis egyre több állatorvos figyelmeztet a nemkívánatos kockázatokra és mellékhatásokra, és állítja: a fásli méreg a ló lábának.

Mindenki hallott már arról, hogy a fásli akadályozza a ló lábában a vérellátást. A szokás hatalma mégis nap mint nap lovak ezreit kényszeríti felfáslizott lábakkal való munkára.
Ráncok nélkül, ne túl szorosra, ne túl magasan vagy túl alacsonyan - és mindezt négyszer. Ezzel nincs is semmi probléma, hiszen lovának mindenki jót akar, és a fásli egészségesen tartja a lábat. Müncheni és hannoveri állatorvosok ennél a kijelentésnél viszont erősen csóválják a fejüket, kutatásaik során megállapították ugyanis, hogy a fáslik a vér- és nyirokkeringést zavarják, és ezáltal károsíthatják a szalagokat.

Semmi fásli a bokszban

A beszűrődött lábaknál köztudott, hogy segít az alátéttel feltekert fásli: így sok amatőr, de profi istállóban is minden este szorgalmasan tekerik a fáslikat. „Bár a fásli karcsúsítja a lábat, ugyanakkor beteggé is teszi azt" - állítja dr. Dirk Berens, a Hannoveri Orvosi Egyetem professzora. „Már-már ki lehet jelenteni, hogy az állatkínzás határait súrolja, hogy a lovat éjszakára befáslizva állítják a bokszba. Akkor is, ha tesznek alá alátétet. Mert a fásli elszorítja a láb nyirokkeringését."
A nyirok egy, a vérsavóhoz hasonló szövetnedv. Fehérjéket és fehér vérsejteket tartalmaz, amelyek fontosak a test védekező funkciójához. Emellett elszállítja a nem értékesíthető anyagokat. „A lónak állás közben általában problémája van a nyirokedényekkel, mert falának izmai az emberéhez hasonlítva feltűnően gyengék, és a nyirok csak a mozgás segítségével képes keringeni. Ráadásul a lónál emellett különösen nagy a nyirokerek falrészének elaszticitása.
A nyirok elszállítása a nyirokedényen belül történik, ahol az úgynevezett „nyirokpumpák" gyöngysorszerűen sorakoznak egymás után. Ha az egyik nyirokpumpa rugalmassága megszűnik, az edény falának izomzata nyomást gyakorol a nyirokra a nyitott kifolyóbillentyűkön keresztül a következő nyirokpumpába (kiürítő fázis). A feltöltő fázisban a kifolyóbillentyűk zárva vannak, a befolyóbillentyűk pedig nyitva, úgy, hogy a nyirok a pumpába jusson, miközben a rugalmas rostok és az edény falának izomzata megnyúlik. Állás közben ez a mechanizmus aligha működik. Következmény: a nyirok a nehézségi erő hatására lesüllyed a lábban, ennek következtében az megduzzad. Bár a fásli megakadályozza a nyirok lesüllyedését, de az áramlást is. Ezáltal az edények megsérülnek. „A ló ilyenkor különösen hajlamos a nyiroködémára" - magyarázza a hannoveri nyirokszakértő. „A legjobb szer a nyirokkeringés és nyirokedények egészségesen tartására nagyon egyszerű: mozgás".
Az ilyen jellegű lábproblémák többnyire hosszú távon jelentkeznek. „Abból indulok ki, hogy a láb tizenkét óra múltán teljesen elhalna, ha a nyirokkeringést teljesen kikapcsolnánk" - mondja a professzor.

Fájdalmas vérpangás

Nemcsak a nyirokkeringést zavarja meg erősen a fáslizás, de a vérkeringést is. A müncheni állatorvosi tanszék munkatársa, dr. Kathrin Kleist hét hónapon át tanulmányozta hároméves herélteken, hogy a rugalmas fásli és a neopren ínvédő edzés közben és állás közben a vérkeringést milyen mértékben befolyásolják. A riasztó eredmény: a fáslizásnál a vér szinte egyáltalán nem áramlik. Annak ellenére, hogy teljesen szakszerűen állatorvos helyezte fel. „A fáslik alatti vérkeringés kutatásaink során nagyon visszaesett - úgy állásban, mint 15 perc ügetés után - állítja dr. Kleist. Egy lovat még így is ki kellett vennünk a tesztből, mivel a 15 perc állást nem bírta ki. A vérpangás miatt olyan fájdalmai voltak a lábában, hogy nem tudott nyugodtan állni, és majdnem kiugrott a vizsgálati állásból. Amint leszedtük a fáslikat, nyugodtan állt, pulzusa normalizálódott." Minden lovas ismeri az elzsibbadt láb érzését, amit a vérpangás vált ki, ez azonban hosszú távon a vénák károsodásához vezet. Nehéz, dagadt lábak, amik viszketnek, szurkálnak, ezek az idegesítő kísérő jelek.
A fáslik után a neopren ínvédők következtek a tesztelésben. Ezeknél is csökkent a vérellátás, de lényegesen kisebb mértékben, mint a fásliknál. Dr. Kleist következtetése: „Feltételezzük, hogy a hajlítóinak csekély vérellátású környezete hajlamosabb a beteges elváltozásokra, így fennáll a veszélye annak, hogy a béleletlen fáslik az inak sérülését okozzák". Még ha a kipárnázott ínvédők és fáslik támasztó hatása nem is olyan erős, a vérellátás sokkal fontosabb.

Gőzölgő zoknik

A fáslik további nagy hátránya, amiben egyébként az ínvédők ugyanúgy bűnösek, hogy ezek alatt a meleg, amit a láb a mozgás közben termel, feltorlódik. Bár a normális idomító- és ugróedzésnél a hőtermelés nyilván nem játszik olyan meghatározó szerepet, de nagyobb megterhelés esetén, például egy kétórás terepmunka után, legelőször a fáslikat és ínvédőket vegyük le, még mielőtt a hevedert meglazítanánk, vagy bármi másba belefognánk" - javasolja a lovastusa olimpikon, Andreas Dibowski, miközben az angol állatorvosok tanulmányára utal. „Felfedezték, hogy azok a versenylovak, amelyek ínvédő és fásli nélkül edzettek, kevesebb ínproblémával rendelkeztek."
Mivel az ínvédő és fásli nélküli edzés nem minden lónál, és nem minden körülmények között lehetséges, sok profi lovas, mint pl. Dibowski, lovaglás után hűti a ló lábát. Hogy ez miért olyan fontos? A meleg mindig egyenlő egy gyulladással. A hideg meggátolja a gyulladási folyamatot, és gondoskodik arról, hogy az agy ne küldjön ki több ingerületátvivő anyagot, amelyek a fájdalomérzetért felelősek. Így legalább a meleg mellékhatásai behatárolhatók.
A kérdés tehát minden lovas számára nyitva van: adjunk jó támasztékot a lábnak, de egyidejűleg rossz vérkeringést és nagy hőtermelést okozzunk, vagy inkább ne?
Mindenesetre legalább az istállóban alkalmazott fáslikkal és a rugalmas pólyákkal bánjunk óvatosan.