Lovasélet

Ki gondolná, hogy Németországban a legkeresettebb és legjobb mének között is vannak olyanok, amelyeknek mind a vérükben, mind a spermájukban is kimutatható a ló vírus arteritise (Equine Virus Arteriitis). Ezek Contender, Florencio, Drosselklang II nevű csődörök. Ezek közül a lótartók körében legismertebb a Contender nevű mén, melytől évente kb. 500 kancát vemhesítenek.

Ezt a betegséget egy vírus okozza, amellyel a lovak fertőződhetnek, pl. levegő útján, orrváladékkal, vizelettel, fertőzött magzatburokkal, nemi úton és fertőzött lovakkal való érintkezés útján is. A vírus a torokgyűrűn keresztül jut be a véráramba, és a nyirokcsomókban szaporodik el. A vér útján jut el testszerte, és okoz ödémákat és vérzéseket. A vírus az artériák falait károsítja, és így az erek falai átjárhatók lesznek. Ennek a következménye, hogy testszerte ödémák és vérzések alakulnak ki. A vírussal fertőzött lovaknál kb. 3-4 nap lappangási idő után jelentkeznek az elváltozások. Természetesen ezt az is befolyásolja, hogy milyen az illető ló immunállapota. Ezen azt értem, hogy valamilyen más betegség, mint például egy herpesz- vagy egy influenzavírus nem gyengítette-e le az immunrendszerét, mert ebben az esetben a tünetek sokkal erősebben jelentkeznek. Egyes egyedeknél elég, ha valamilyen műtétet hajtanak végre, és a szervezetében lévő vírus ekkor aktiválódik.

Ha az egyed vírussal fertőződik, akkor 3-4 nap után 39-40 fokos láz figyelhető meg. Ezt természetesen gyógyszerekkel le lehet vinni, de néhány nap után újra felemelkedik, és ezt képes több héten keresztül "játszani a beteggel és az orvossal". A méneknél gyakran előfordul, hogy a hereborék és a hasa alja beödémásodik, de vemhes kancánál is tapasztaltam már ilyet. Ilyenkor nemcsak az étvágy csökken, hanem a feszítő érzés miatt a lovak nem igazán szeretnek mozogni. Pedig ilyenkor az egészségügyi séta aranyat ér a ló számára.

Ezen betegség kezelésénél a lázcsillapítók, antibiotikumok és gyulladáscsökkentők adásával mind a fájdalmat, mind a lázat, valamint a gyulladást is csökkenteni lehet.

Azon lovaknál, melyek már a vírussal találkoztak, megfigyelhető, hogy védettek lesznek a vírussal szemben. Vemhes kancáknál előfordulhat vetélés is. A kancák 1-2 hónap alatt a vírustól megszabadulhatnak. Ezzel szemben a mének tasakjában (praeputium) tökéletes menedéket talál a vírus, és ott több éven át fertőzőképes marad. Így a vírust spermával is ürítheti, mint az előbb felsorolt mének esetében.

A szeronegatív mén szeronegatív kancát fedezhet, de ha a mén vakcina révén válik szeropozitívvá, akkor a szeropozitív kancákat is fedezheti.

Hazánkban 2003-ban jelent meg EVA elleni vakcina, ami megkönnyítette ezen probléma megoldását a méntulajdonosok számára. Érdemes az első évben kétszer, majd utána évente egyszer oltani őket.

Németországban a felsorolt mének miatt (amelyek a spermájukkal is ürítik a vírust) olyan megoldást dolgoztak ki, hogy a fertőződött méneket teljesen elszeparáltan tartják, állandó személyzettel. Fedeztetés esetén a kancatartókkal egy nyilatkozatot töltetnek ki, amelyben vállalják, hogy vagy ott tartják a kancát a vemhesség végéig, vagy hazaviszik, de ott a többi vemhes kancától teljesen elkülönítve tartják.

Itthon az olyan mént, amelyik a spermájával is üríti a vírust, kivonják a tenyésztésből mindaddig, amíg vírusmentes nem lesz. Mentessé lehet tenni, ha ezeket a méneket élő attenuált vírussal vakcinázzák. Így el lehet érni, hogy az ondóval való vírusürítés csökkenjen, vagy teljesen megszűnjön.

Németországban ezen vírussal fertőződött ménekkel csak természetesen lehet fedeztetni.

Amerikában a fertőzés elkerülése érdekében mind a méneket, mind pedig a ménjelölteket (már csikókorukban) ARVAC nevű, legyengített vírussal vakcinázzák le. Így szerintem ők oldottákmeg a legjobban és a legrugalmasabban ezt a problémát.

Érdemes lovainkat, főleg a tenyészkancáinkat és ménjeinket vakcinázni az EVA ellen, mert így saját magunknak és lovainknak okozunk nyugalmat, és takarítjuk meg a pénzünket, valamint így védjük meg az újszülött csikókat ezen betegségtől.