Körkérdés sorozatunk következő részében ezt a kérdést tettük fel az egyes szakágak neves képviselőinek. Dobrovitz József, hatszoros magyar bajnok, négyesfogathajtó csapatvilágbajnok, Haál Gábor, a military szakág elnöke, Krucsó Szabolcs, nagydíj szintű díjugrató lovas, dr. Tatárné Laurenz Eszter, a lovastorna szakág vezetőedzője és Simon Szilvia, nagydíjas versenyző átfogó, minden részletre kiterjedő válaszaiból kiderül, hogy a saját területükön milyen típushibák fordulnak elő, és ők mit tesznek ezek javítása érdekében.
Ízelítőként álljon itt néhány gondolat!
Dobrovitz József: „... én például szeretek hibát javítani, akár elrontott lóval is nagyon szívesen dolgozom! Persze jó, ha nem minden lovam elrontva kerül hozzám, de régebben főleg ezekre volt pénzem, és nagyon megtanultam bánni velük. Nagyon szeretem ezt a munkát is, mert rengeteg sikerélményt ad!"
Haál Gábor: „... a hibajavításnál általános érvényű szabály, hogy először mindig a hiba eredőjét kell megvizsgálnunk, fel kell tárni a mélységét, és ennek tükrében kell lépcsőzetesen felépíteni a további munkát."
Krucsó Szabolcs: „Ha a lovaknál a nagy átlagot veszem alapul, azt kell mondanom, hogy a jellemző hibák két dologra vezethetők vissza: az elengedtetés hiányára és a lovagolatlanságra."
Simon Szilvia: „Ha nincs konkrét feladathiba, akkor is mindig van mit javítani, tökéletesíteni. A díjlovaglás szépsége, hogy mindig van előttünk egy újabb cél, amiért érdemes küzdeni!"
A hozzászólások RSS-csatornája
