Lovasélet

Pajtás megtagadta a hátralépést, amit máskor a ló gond nélkül teljesít. A mai napon pedig Karmen volt az, aki kis híján megtagadta a munkát, és csak a nagyon határozott segítségadás hatására volt hajlandó néhány lépést hátralépni. Egy másik lovas is arról panaszkodott, hogy az amúgy könnyű lovaglású és jól ugró kancáját alig tudta a pályán kontroll alatt tartani. A ló alig reagált a segítségekre, laposakat ugrott, és gyakran le is húzta a rudakat. Nikónak, a sportlónak a terepszakasz majdnem balul végződött, mert a fiatal mén a leugrásnál az egyik mellső lábát lógatta, megbotlott, de szerencsére még időben felrázta magát, így a bukást elkerülte, azonban a további vágtája is kedvetlen és nehézkes volt.

  Bár négy különböző szituációról van szó, egy dolog mégis közös ezekben a lovakban: mindegyikük elfáradt, erejük elfogyott, esetleg már a kimerülés szélén állnak. A fáradtság az első jele a kimerültségnek, és ez az a pillanat, amikor a lovasnak közbe kell lépnie, mert ez az utolsó esély! 

• De mi a fáradtság és mi a kimerültség?
• Milyen jelek utalnak erre?
• Milyen következményei lehetnek a lóra nézve?
• És mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Mindezen kérdésekre választ kaphat Ön is a Lovasélet júliusi számából.