Lovasélet

2012. 02. 08.
Betűméret
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Főoldal Takarmányozás A legelő kialakításáról...

A legelő kialakításáról...

E-mail
 

Lapunkhoz számos érdeklődő levél, kérdés érkezik a ló takarmányozása témaköréből. Úgy gondoltuk, színesítve ezzel takarmányozási rovatunkat is, olvasóink kérdéseire megkeressük a választ. Cs. Z. veszprémi levélírónk kérdésének megválaszolásában segítségünkre volt dr. Gombos Sándortanár úr, aki 1996-ig a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán tanított takarmányozástant, majd itt szorosabb kapcsolatba kerülve a lótakarmányozással, 1990-től a Pannon Lovas Akadémia posztgraduális képzése keretében ő oktatta a leendő lótenyésztő szakmérnököket a lótakarmányozás tudományára. 1997-től az Agrokomplex Central Soya Rt. munkatársa, de kapcsolata a lótakarmányozással továbbra is szoros maradt, előző számainkban közölt takarmányozási tárgyú cikkei alapján már jól ismerhetik olvasóink.

A kérdés így hangzik:

Szeretnék lovaim számára legelőt és kaszálót kialakítani. Hogy kezdjek hozzá, melyek azok a fűfajok, amelyek alkalmasak erre, és van-e értelme a terület egy részét borító ősgyep felülvetésének?
A lónak, mint növényevő állatnak legtermészetesebb takarmánya a gyep. Általában azokat a takarmányokat nevezzük így, amelyek önmagukban is képesek biztosítani mindenféle kiegészítés nélkül is az állat táplálóanyag-szükségletét. A legelő a ló számára
nem csupán táplálóanyagforrás, hanem élettér is egy angol mondás szerint: "A lótenyésztésben három fontos dolog van, a tenyészérték, a lovat gondozó ember, és a gyep, de ezek közül legfontosabb a gyep." Ennek a szemléletnek meg kellene honosodni nálunk is, mivel alapvető, hogy minőségi színvonalú lótenyésztés megfelelő kultúrállapotú gyep nélkül elképzelhetetlen. Ez hazánkban sajnos nem mindig van így.
A kaszálóval, illetve a legelővel szemben támasztott követelmények eltérőek, de általában, a lótartáshoz tartozó gyepterületek korlátozott volta miatt, ez nehezen szétválasztható. Éppen ezért általában egy olyan növénytársulást kell az ilyen gyepekre telepíteni, amely mind a kaszáló, mind a legelő céljából történő hasznosításhoz jól megfelel. A kaszálóval szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a nagy hozamú szálfüvek domináljanak benne, a legelőnél viszont az ízletesség a legfontosabb szempont. A gyep táplálóanyag-hozama szempontjából az a fontos, hogy a ló számára kiegyenlített takarmány legyen, így indokolt, hogy pillangós öszszetevőt is tartalmazzon. Jelentős tömeget adó, és a ló által szívesen fogyasztott szálfűfélének mondható a réti komócsin és a magyar rozsnok, az ízletesség szempontjából vezető helyen van az angol perje, illetve bizonyos más perjefajták. A pillangósok közül a vörös-, illetve a fehér here ajánlott 25%-nyi összetevőként a magkeverékekben. A legelőn kialakított növénytársulással szemben az sem elhanyagolható követelmény, hogy a taposást jól bírja, ezt azonban nem elsősorban a fűfajok, hanem a legelők altalaja határozza meg. Az igazán nagy lótenyésztési központok - az arab kivételével mind mészkőalapú gyepeken alakultak ki szerte a világon.
Ősgyepek jó kúltúrállapotba hozása csak ritkán oldható meg felülvetéssel. Általában a járható út az, hogy az ősgyepet "feketére" művelik, tárcsával, vagy más talajművelő eszközzel eltüntetik az eredeti gyepflórát, sőt a gyomirtást is feltétlenül el kell végezni. Majd egy jól megválasztott fűmagkeverékkel el kell vetni a területet. A felülvetés jelentősége majd ezt követően jön, hiszen klasszikusan az angol perje például, ha nem szórja el a magját, akkor kétévente újra telepítendő. Tehát, ha van már egy jó minőségű bázisgyepünk, akkor ott már felülvetéssel pótolhatók a visszaszoruló fűfajok. Nyilvánvaló, hogy a tisztító kaszálás, illetve a táplálóanyag-visszapótlás is rendkívül fontos elemei a gyepgazdálkodásnak.
Ide tartozik még az ésszerű gyephasználat kérdésköre is. Ügyeljünk arra, mivel a ló harapja a füvet, ne rágja csonkig a legelőt, hogy legyen idő és lehetőség a megújulásra (legelőváltás, szakaszolt legeltetés stb.) A legelőhasználat során, ha a rendelkezésre álló legelőterület túl kicsi a legeltetni kívánt állományhoz, akkor főleg csapadékos periódusokban megvan annak a veszélye, hogy jelentős taposási kár keletkezik.

Share/Save/Bookmark
Hozzászólások (0)Add Comment
Szóljon hozzá Ön is!
Kérjük, hogy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni. Ha még nincs fiókja, akkor regisztráljon!

busy
 

Rovatok

Ajánló

 

Merre tovább?

Középiskolába vagy felsőfokú iskolába készülsz? Hamarosan itt az ideje a jelentk...

 

Ayurveda: komplex gyógynövény-terápia

Bőrbetegségek, sebesülések eesetén: A lovak bőrproblémái kiválóan gyógyítható...

 

Hol van szerepe a kollagénnek?

A kollagén az izmok, ízületek, inak, porcok, szalagok, a csontozat és az erek termész...

 

Omega3 zsírsavak a lovak egészségéért

Ma már számos újságcikk, tanulmány, orvosi esszé, televíziós műsor, internetes ...

 

Tartós pormentesítés lovardáknak

A lovaglás az egyik legszebb és egyben a legrégibb magyar sporttevékenység. Egyre f...

 

Zakuszka

Várkonyi Andinak a Lovaséletben megjelent írásai és illusztrációi.

Pannonia sator

Mazug ponyva

Pakolokovacs

Loszallitas

Base Point patkok szegek patkolo szerszamok

Pettko iskola

Varga Ervin