Lovasélet

Az állatoknak, így természetesen a lovaknak is, zavartalan életműködésükhöz az előzőekben tárgyalt energiát és fehérjét szolgáltató táplálóanyagokon túl ásványi anyagokra és más, biológiailag aktív anyagokra is szüksége van. Az ásványianyag-ellátás elégtelensége különösen gyakori az egyoldalúan vagy természetszerűen takarmányozott növényevő állatoknál, mivel bizonyos esetekben (növendékek, vemhes és szoptató kancák) sem a gyep, sem a széna és a zab takarmányadag nem fedezi az állat szükségleteit.

Különösen kritikus lehet a szükségletek maradéktalan kielégítése a jelentős igénybevételnek kitett egyedeknél, mivel azok szükséglete jelentősen meghaladja a természetes életkörülmények között tartott társaikét.
Az állati szervezetben fellelhető elemeket többféle módon csoportosíthatjuk.

Legszemléletesebbnek az ásványi anyagok funkció szerinti csoportosítását tartom. Eszerint megkülönböztetünk:

• Statikai funkciót betöltő elemeket: mint a kalcium (Ca) és a foszfor (P)
• A homeosztázist fenntartókat: nátrium (Na), kálium (K), klór (Cl), magnézium (Mg)
• Enzimfunkciókat befolyásoló elemeket: vas (Fe), cink (Zn), réz (Cu), mangán (Mn), molibdén (Mo), jód (I), nikkel (Ni), szelén (Se), króm (Cr)
• Szennyező, mérgező elemek közül a legfontosabbak: kadmium (Cd), higany (Hg), ólom (Pb).

Az ásványi anyagok funkció szerinti felosztása azért hasznos, mert a lényegre irányítja a figyelmet, megjelölve, hogy az ellátás hiánya milyen élettani zavart indukál. De mint azt a későbbiekben látni fogjuk, a választóvonalakat nem lehet ilyen élesen meghúzni.
Az ásványianyag-ellátás általános szabályaként megfogalmazható, hogy az fedezze az állatok abszolút szükségletét és egymáshoz viszonyított arányuk megfeleljen az élettani igényeknek.

1. A kalcium élettani szerepe

A szervezet kalciumkészletének mintegy 98%-a a csontvázban található. A fennmaradó 2%-a testfolyadékban igen szerteágazó élettani szerepet játszik. Szerepe van az ingerületvezetésben, a véralvadásban, a szervezet kolloid rendszerének stabilizálásában és enzimek aktivátoraként is.
A csontváz a lovak esetében megkülönböztetett jelentőségű, mivel a ló életeleme a teljesítményorientált mozgás, ezért nem csupán a szervezet szilárd vázaként, inkább a mozgás alapját biztosító szervként kell tekintenünk. Így a ló csontvázának 205 tökéletes méretű és formájú csontból kell állnia, minden kompromisszum nélkül.
A kalcium a vékonybél elülső részén szívódik fel a D-vitamin aktív közreműködésével. A szükségletek feletti mennyiség a bélsárral és epével kiürül, de a lovak vizeletükben is tudnak kalciumot leadni. Szűkös ellátás esetén a csontok felületéről bizonyos mennyiséget mobilizálnak, de ennek mértéke korlátozott, így csak átmenetileg pótolhatja az ellátás hiányát.

2. A foszfor élettani szerepe

A szervezet foszforkészletének 80%-a a csontokban van, a fennmaradó 20% a testfolyadékban és lágyrészekben található. A foszfornak rendkívül sokrétű élettani szerepe van, ezek közül legfontosabb a foszfátésztereknek (ATP) a szervezet energiaforgalmában, valamint más vegyületeinek a sav-bázis egyensúly fenntartásában való részvétele. A foszforellátás hatással van a szaporodási folyamatokra, mivel a petefészek működése közvetve összefügg az energiaellátás kiegyensúlyozottságával. A foszfor a vékonybélből, lovak esetén a vastagbélből is felszívódik. Ezért a lovak az átlagosnál jobban hasznosítják a növényekben található foszfort. A felesleg kiürítése a vizelettel történik.

3. Nátrium, klór, kálium

Közös jellemzőjük, hogy a szervezet homeosztázisának (elektrolit egyensúlyának) fenntartásában játszanak szerepet. Káliumból a takarmányok elegendő mennyiséget tartalmaznak, csak nagy igénybevételnek kitett lovak esetén fordulhat elő hiánya. A nátrium és a klór pótlásáról viszont minden állat esetében gondoskodnunk kell. A nátrium enzimaktivátorként, a klór a gyomorsósav alkotóelemeként játszik fontos szerepet. A nátrium számos élettani funkciója mellett részt vesz a szervezet ozmotikus nyomás- kiegyenlítő rendszerében. A Na-K pumpa révén ismertté vált jelenség a membrántranszport fontos része, ezáltal számos anyag sejtbe való bejutását segíti.
Mivel a lovak izzadással jelentős mennyiséget veszítenek a fenti elemekből, ezért szükségletük az igénybevétel fokozásával növekszik. A magnézium átmenetet képez a statikai funkciót betöltő elemek között, hiszen jelentős része a csontokban van, az enzimalkotók és a homeosztázist fenntartó elemek között. Bár a szervezet Mg-készletének csak 1%-a van a vérplazmában, annak kismértékű csökkenése súlyos görcsök fellépésével jár. Ez általában a szoktatás nélküli legelőre hajtáskor fordul elő.

4. Vas, cink, mangán, réz, szelén

A vas sokrétű szerepét tekintve, a lovak esetében első helyre oxigén-szállító funkciója kívánkozik. A hemoglobin és mioglobin rendelkezik a molekuláris oxigén megkötésének, szállításának és leadásának képességével. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az izmok oxigén- ellátása a sportlovak esetében meghatározó jelentőségű. A vas anyagcseréje eltér a többi elemétől, mert meglévő készletével a szervezet nagyon takarékosan bánik, a felesleget nem üríti ki, hanem igyekszik magát függetleníteni a külső ellátástól. Vannak megfigyelések, melyek a vasadagolás teljesítményfokozó hatásáról szólnak, ami bizonyos esetekben igaz lehet.
A cink számos enzim alkotóeleme, hiánya a hámszövetek károsodásával, a lovak esetében a paták szilárdságának problémájával jár együtt.
Szaporodásbiológiai szempontból a hímek termékenyítőképességére hat elsősorban, de a hámok zavartalan működését befolyásoló volta miatt a petefészek működésére is hatással van.
A mangán valamennyi sejtben megtalálható, több metaloenzim alkotója. Hiánya porcképződési zavarokat okoz és a csöves csontok rövidebbek lesznek, a csontvégek megvastagodnak, ami nehézkes, fájdalommal járó mozgást eredményez. Tipikus hiánybetegsége a perozis. A megszülető csikó bunkós ízületei egyértelműen mangánhiányra utalnak.
Szaporodásbiológiai szerepe nagyon fontos, elsősorban a nőivarú egyedeknél a gonádok zavartalan működését befolyásolja.
A réz sokrétű funkciói közül enzimalkotóként játszott szerepe a legfontosabb. De nem elhanyagolható a hemoglobinképzésre és a petefészek működésére gyakorolt hatása sem.
A szelént korábban mint toxikus elemet tartották számon. Később felismerték, hogy a szervezetben antioxidánsként fontos szerepet játszik. Nem elhanyagolható a szervezet immunstátuszának fenntartásában játszott szerepe sem. Szelénhiányos területeken izomfejlődési zavarok jelezhetik hiányát. Másodlagos hiánya a Se-S antagonizmusból is adódhat.
A toxikus elemek közül az ólomszennyeződés veszélye a leggyakoribb. Forgalmas utak mellett a járművek kipufogó gázaiban lévő ólomvegyületek szennyezhetik a takarmányt. Bár kutatási eredmények szerint kiadós esők ezt a szennyeződést lemossák, ennek ellenére az ott termett takarmányok lovakkal történő etetése nem kívánatos.
A legfontosabb ásványi anyagok napi szükségleti adatait a mellékelt táblázatban közöljük.