Lovasélet

A lovak takarmányozásáról sokkal nehezebb írni, mint más állatfajokéról, mivel erről a kérdésről elsősorban szakmai okok miatt nem szerencsés általánosságban nyilatkozni. Amiért ezt a fentiek ellenére mégis megteszem, hogy támogassam azok törekvését, akik felvállalták követésre érdemes megoldások elterjesztését, és célul tűzték ki, hogy a korszerűnek nevezhető lótakamányozás gyökeret verjen a hazai gyakorlatban.

A lovak emésztési sajátosságait az alábbi anatómiai és emésztés-élettani tényezők határozzák meg:

• Az egészséges fogazatú ló alaposan rág, ezért az emésztéshez elegendő időt és nyugodt körülményeket célszerű biztosítani.
• A lónak testméreteihez képest rendkívül kicsi a gyomra, egy kifejlett egyedének sem nagyobb, mint 12-16 liter az űrtartalma.

Ebből az következik, hogy alkalmanként viszonylag kevés takarmányt tud felvenni. Mivel azonban a gyomortartalom szinte folyamatosan ürül - az etetést követő 4. órában szinte teljesen üres -, ez a napi etetések gyakoriságát szabja meg, ami optimális esetben 4-6 alkalom naponta. Ennél ritkább számú etetés esetén a fizikai éhségérzettel mint stresszfaktorral számolni kell.
A gyomorban uralkodó nem túl savanyú miliő, bár ez a takarmányozás intenzitásától és gyakoriságától függően változik, átlagosan pH 4-5, takarmányozási szempontból kedvezőtlen tényezőnek tekinthető.
Egyrészt nem nyújt védelmet a táplálékkal bekerülő káros faktorokkal szemben, ezen túl a ló szempontjából kedvezőtlen fermentációs folyamatok színhelyéül is szolgálhat. Külön is megemlítendő a túlzott abrakfogyasztással együtt járó, a keményítő tejsavas erjedése, ami számos tipikus lóbetegség (patairha-gyulladás, kólika, reprodukciós zavarok) okozója lehet.
A fentiek miatt a már említett etetések gyakorisága, valamint a napi takarmányadagon belül az abraknak a szálas- vagy tömegtakarmányokhoz viszonyított aránya nagyon fontos, az abrak takarmányok részaránya csak kivételes esetekben haladhatja meg az 50%-ot. A napi szénaadag 1kg/100 kg élőtömeg legyen, ez fedezi az élettanilag szükséges rostszükségletet. A kis fluxusokban, szinte folyamatosan ürülő gyomortartalom az enzimes emésztés fő helyére, a vékonybélbe ürül, melynek mérete átlagosnak tekinthető, viszont a táplálék mennyiségéhez viszonyított enzimtermelés korlátozott. Emiatt a táplálóanyagok egy része, mintegy 15-25%-a az utóbélbe jut, ahol fontos szerepet játszik az ott élő mikroflóra táplálásában.
A kis gyomor és a mérsékelt hatékonyságú vékonybél-emésztés ellenpontjaként az utóbél (vakbél, remesebél) méretei szokatlanul nagyok, együttes űrtartalmuk akár 100 liter is lehet. Itt a táplálék 15-20 órát tartózkodik.
Ezért a rost emésztésének helyéül szolgál. Az utóbélben képződő táplálóanyagok és egyéb élettanilag fontos anyagok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a ló létfenntartásában és jó egészségi állapotának fenntartásában.
A lovak emésztésének sajátosságai, és ezzel együtt a táplálás szabályai kapcsán számos korlátozó tényező megfogalmazható, annak ellenére, hogy az egyedi szükségletek rendkívül széles határértékek között mozognak.
Egyik szélsőséget egy kifejlett, keveset mozgó, kedvtelésből tartott ló, a másik végletet az intenzíven fejlődő csikó, a szoptatós kanca vagy intenzív edzést végző és rendszeresen versenyző egyedek képviselik. Talán éppen a korlátok és szélsőségek okozta látszólagos ellentmondás feloldására van az, hogy míg más állatfajoknál vagy az enzimes emésztés vagy a bakteriális emésztés dominál, addig a ló esetében mindkettő szinte azonos mértékű szerepet játszhat a táplálóanyag-ellátásban.
Míg egy keveset mozgó, kifejlett egyed napi takarmányadagjának akár 80%-a is lehet szálas- vagy tömegtakarmány - ami zömmel az utóbélben emésztődik -, addig egy jó teljesítményű sportló vagy egy csikó napi takarmányadagjának akár 60-70%-a is lehet abrak, aminek zöme a vékonybélben enzimatikusan emésztődik.
A lovak takarmányozására általános, mindenkor érvényes alapelveket szinte lehetetlen megfogalmazni. Talán egyetlen állatfaj takarmányozásánál sem ennyire fontos a napi változások megfigyelése, ennél fogva a józan ítélőképesség. Az ésszerű változtatások gyors megtétele sokszor fontosabb, mint a speciális szakmai ismeretek.
Az itt közreadottakat távolról sem a kérdéskör teljes ismertetésének szántam, tekintsék csupán gondolatébresztőnek. Gondolataimmal csak az ismeretek elsajátításának vágyát kívántam felkelteni.
Terveink szerint ez az írás egy sorozat kezdete, bizonyos logikai sorrendet felállítva a kérdéskör tárgyalását folytatjuk.