Lovasélet

A világon jelenleg kb. 62 millió ló van, melyből hazánkban közel 90 000 található. Ezeknek jelentős százaléka sodrott és hidegvérű, és kb. egyharmada, amelyik valamilyen fajtában tudatosan tenyésztett. 
Magyarországon a háború előtti több mint 600 000 db-ot számláló létszámot sosem fogjuk elérni, de az utóbbi időben bizonyos emelkedés észlelhető. Ez a létszámemelkedés nem a tényleges mezőgazdaság területén, hanem elsősorban a sport- és a hobbiállatok területén tapasztalható.

Lóetetés ill. lótakarmányozás

A címben jelölt két fogalom közel azonos tevékenységet takar, mégis jelentős különbséggel. A lóetetés általában mindenből egy bizonyos menynyiséget jelent, a tartó pénztárcájától és hozzáállásától függően a minimális, ill. maximális mennyiségek között. Ez az, amit országunkban a legtöbb helyen alkalmaznak. A takarmányozás azt jelenti, hogy a szükséges táplálóanyagokat a megfelelő alapanyagokból optimális arányban állítjuk össze. Itt az energiára, a fehérjére, aminosavakra, makro- és mikroelemekre, valamint vitaminokra gondolunk. Ezeknek az összeállítása komoly szakmai ismereteket követel. 
Szerte a világon a korábbiakban a lótenyésztés a katonaság igényeit volt hivatva kiszolgálni, 1927 óta a francia, ill. a német vezetés úgy döntött, hogy a jövőben a katonaság már nem használja a lovakat a nagy csapatmozgásokban, legfeljebb járőrözésnél. Így a fő hangsúlyt hivatalosan is a sporttevékenységre helyezték át. Ennek eredménye munkájukban meg is látszik. A jelenkor nemcsak a lovaglás, de a sport minden területén a minél magasabb szintű eredmények elérésére törekszik, ami néha a teljesítőképesség felső határát súrolja. Ilyen eredményeket csak megfontolt genetikai munkával, áldozatos felneveléssel, korrekt takarmányozással és komoly edzésmunkával lehet elérni. Bármelyik is hiányt szenved a felsoroltak közül, az eredmény egyértelmű lesz. 
A ló táplálóanyag-igényét különböző szabványok, egymástól kissé eltérő mértékben, de közel azonosan mutatják. A Lovasélet 99/10. számában az NRC Szabvány adatai megtalálhatók. A takarmányozás célja, a munka intenzitásától függően, ezen táplálóanyag-igények megfelelő kielégítése. 
A század elején a takarmányozás katonai alapszabálya a következő volt: napi adag 5 kg széna, 5 kg zab, 5 kg szalma. Ez a klasszikus "huszár ötös". Ennek az adagnak a táplálóanyag-tartalma megközelítően kielégítette egy 500 kg-os ló táplálóanyag-igényét, bár munkától függően a zabadagot emelni kellett. 
Ma ez a takarmányadag a jelenlegi lóállománynak - és itt elsősorban sportlovakról beszélek - kevés, mert az átlagsúly emelkedett 550-650 kg-ra. 
Ezeknek a lovaknak a "modern hatos" általános takarmányadag ajánlható: 6 kg széna, 6 kg zab, 6 kg szalma. Ez a takarmányadag azonban csak energiában és fehérjében, valamint nyersrostban elégíti ki az igényeket, a többi táplálóanyagban hiány észlelhető. 
Mielőtt a csikók takarmányozásáról beszélnénk bővebben, a kancatakarmányozásról kell röviden szólni. A vehem, a vemhesség első kétharmadában nem igényel többlet táplálóanyagot. Erre csak az utolsó három hónapban van szükség. Az alapigény azonban, hogy a vemhesség első szakaszában többlet táplálóanyagok juttatásával ne hizlaljuk el a jószágot, mert ez ellési nehézségekhez, felnevelési problémákhoz vezethet.

Csikótakarmányozás

A csikó megszületésekor a fő takarmány az anyatej. Az anyatej beltartalmát az 1. sz. táblázat mutatja, a kanca tejtermelési görbéjét pedig a 2. sz. táblázat. Ebből pontosan látható, hogy megfelelő takarmányozás mellett mennyi táplálóanyagot képes a csikó felvenni az anyatejen keresztül.
Egy kérdés merül csak fel: a megfelelő testtömeg-gyarapodáshoz - a kifejlettkori testsúly megfelelő időben történő eléréséhez - a szükséges táplálóanyagokat a csikó felveszi-e?
Amennyiben a csikó csak anyatejet fogyaszt, úgy táplálóanyag-igénye csak egy bizonyos ideig elégíthető ki megfelelőképpen. A következő táblázatban (3. sz.) 550-600-650 kg, kifejlettkori élősúlyt alapul véve, közepes növekedési intenzitás mellett mutatjuk be a szükséges növekedési görbét. 
A táblázatból látható, hogy a csikóknak komoly napi súlygyarapodást kell elérniük, hogy a megadott korra a megadott élőtömeget elérhessék. Az átlagértékeket a 4. sz. táblázat mutatja be. 
A hazai csikótakarmányozási gyakorlat anyatej, zab és széna etetésére alapozódik. Ezek a takarmány-alapanyagok a felnevelés első három hónapjában képesek a szükséges táplálóanyagokat biztosítani. Sem energiában, sem fehérjében, sem aminosavakban nincs hiány. Itt kívánjuk felhívni arra a figyelmet, hogy a ló emésztése főleg ifjabb korban, leginkább a monogasztrikus állatok emésztéséhez hasonlít, és a limitáló aminosav a lysin. Amennyiben a takarmányadag lysinhiányos, a csikó nem éri el a megfelelő testtömeg-gyarapodást, a megfelelő izomtömeget, ami a későbbi teljesítményére egyértelműen negatívan hat. A 5. sz. táblázatban optimális tejtermelés mellett egy 600 kg-os kifejlettkori átlagsúlyú csikó lysinigényét mutatjuk be, és ennek kielégítését tejjel, ill. zabbal. A táblázatból látható, hogy 4 hónapos kortól effektív lysinhiány lép fel, mely az előbb jelzett tüneteket adja. Tehát 4 hónapos kortól mindenféleképpen ki kell egészíteni a takarmányadagot a megfelelő lysinfelvétel érdekében. 
Az AGROKOMPLEX CENTRÁL SOYA RT. kialakította a Perfekt 40 Extra koncentrátumát, mely ezen csikók táplálóanyag-kiegészítését optimális mértékben biztosítja. 
Napi 0,1 kg-os rászoktatással négy hónapos kortól 30, majd 50 dkg fejadaggal a szükséges lysin mennyisége biztosított az optimális testtömeg-gyarapodáshoz, valamint a takarmány megfelelő vitamin- és nyomelem-kiegészítéssel is bír. 
Ilyen minimális kiegészítéssel tehát csikónk optimálisan fejlődhet napi 31,5 Ft ráfordítással. Az egész csikónevelési időszakra számítva (1-6 hónap) 2000 Ft ráfordítást jelent a kiegészítés, mely véleményem szerint nem mondható magasnak. A csikó optimális napi testtömeg-gyarapodásához szükséges táplálóanyag-igény 24 hónapos korig hangsúlyos, utána csak az intenzívebb munka követel többlet lysint a létfenntartás felett. A 6. sz. táblázatban 9-24 hónapos korig mutatjuk be a lysin-igényt, és annak a kielégítéséhez szükséges Perfekt 40 Extra kiegészítés mennyiségét. A táblázatban látható, hogy a zab mellett folyamatos napi 1,5 kg-mal a szükséges igény teljes mértékben kielégíthető. Ennek napi költsége 95 Ft.
Napos kortól kezdve 24 hónapos korig ilyen felnevelés mellett a csikó összességében 21q zabot fogyaszt el, a jelenlegi 3000 Ft-os áron, ez 60.000 Ft. A széna mennyisége 30-35 q, a jelenlegi áron 30-35.000 Ft + a kiegészítő 45.000 Ft. Így összességében egy csikó teljes takarmányozási költsége jelenlegi árakon 140.000 Ft, azaz napi közel 200 Ft/nap (jobb helyen ez egy üveg sör ára). Ezen költségráfordítás mellett megfelelő testtömegű, nyugodt idegzetű, jövőbeli aktív igénybevételt elbíró, olyan sportló-alapanyagot kaphatunk, amellyel megfelelő edzésmunka mellett bármilyen más sportlovakkal fel lehet venni a versenyt. 
Írásunkban elsősorban csak a csikók lysinigényére tettük a fő hangsúlyt. Emellett természetesen a többi táplálóanyagot is arányba kell tudni helyezni, melyet az AGROKOMPEX CENTRÁL SOYA RT. által kifejlesztett Perfect 40 Extra koncentrátum biztosít is. Tudomásul kell azonban venni, hogy a takarmányozás csak egy faktor a jó minőségű sportló-alapanyag előállításában, megfelelő tartás, emberi gondoskodás és magas szintű edzésmunka nélkül, jó takarmányozás mellett az eredmények továbbra is váratni fognak magukra.