Magyar rozsnok (Bromus inermis)
A magyar vagy mágocsi rozsnok egyetlen fűfajtánk, amely hazánkból indulva hódította meg a világot. A növényre jó szárazságtűrése révén figyeltek fel a XIX. század utolsó harmadában, a mágocsi uradalomban. Mára több kiváló fajtája létezik, nemesítése ma is folyamatban van, magyar fajtái kaphatók.
Közepes tápanyagigényű fűfaj, meleg, meszes talajú réteken őshonos.
A száraz fekvésű területek kiváló és biztos takarmánynövénye. Mind a legeltetés, mind a kaszáló céljára igen alkalmas, kiváló beltartalmi értékekkel bír, ízletesség szempontjából is előkelő helyet foglal el. Erős, olykor 2 méter mélyre is lehatoló tarackokat fejleszt, ez magyarázza szárazságtűrését, ugyanakkor kiváló talajmegkötő képességet is biztosít, ellenáll az eróziónak. Tavasszal gyors fejlődésű, de gyorsan is fásodik, ilyenkor tápértéke és ízletessége is rohamosan csökken. Hosszú élettartamú, gyepalkotó felújítás nélkül akár 15 évig is fennmarad. A magyar rozsnok évelő, tarackos szálfű. Szára sima, 30-120 cm magas. Levele 3-15 mm széles, többnyire kopasz. A buga dús füzérkéjű, virágzáskor terpedt. A toklász csúcsa lekerekített és kicsípett, csak aprón szálkás. A füzérkék 5-8 virágúak.
