16:08:29
Március 17., kedd
Ott hagytam abba, hogy indulunk Honza Blaha előadására. Nos éppen, hogy odaértünk a tömegben a kezdetére. Honza 4 lóval érkezett. Fiatal szürke spanyol lova láthatóan ideges, de gazdája legkisebb jeleire készséggel enged. A másik három ló szoborszerűen nyugodt. Honza most nem showt akar bemutatni, sokkal inkább szemléltetni kívánja, hogy a különböző korú és kiképzettségű lovak hol tartanak az ő rendszerében. Ez kőkemény szakmai program, aki csak úgymond nézelődni jött, talán nem is érti miről van szó. Pedig Honza jól szemlélteti módszerét. Kezdi a földi munkát a szürkével, amelyik csak pár hete van nála. Mivel csapatunkban többen részt vesznek hazai kurzusain, első kézből tudjuk, hogy a szürke andalúzt rengeteg ló közül választotta magának. Olyan lovat akart, amelyik nagyon érzékeny. Nos ebből a szempontból jól választott, mert a ló minden ingerre reagál, a közönség tapsára is. Honza azonban nagyon nyugodtan kezeli, és a ló engedelmeskedik. A földi munkában az elengedtetést gyakorolják. Letenni a nyakat, majd vállat be. A lovon még kötőfék és szár van ez segít a hajlításban. Némi ellenállás, majd simán megy a dolog. Utána nyeregben is ez a feladat. Sikerül végrehajtani. Majd köröket lovagol minden jármódban. A következő, egy éve kiképzésben levő oldenburgi pej lova nagyon nyugodt. Ő már kötőfék nélkül is megoldja a kért feladatot. Majd következik egy 9 éves arab pej Maxim, őt a western irányban tartja Honza tehetségesnek. Ezt demonstrálja is, miután rövid, az előzőekhez hasonló bemelegítésen esik át. Libertyben (szabadon) remek spineket (hátulja körüli fordulatok) mutat be. Ezután következik a magas iskola és Gaston, Honza cseh sodrott lova a díjlovaglás magas iskoláját mutatja be. Passzázs, piaff, a lendület fokozása, az összeszedettség elérése földről, majd nyeregből. Ámulatos, mindezt szőrén, szerszám ill. nyereg nélkül. Nagy a kontraszt, hiszen kb. 1 órája ugyanezt feszítőzablával, sarkantyúval interpretálták német lovasok. Gaston szórakozva mutatja be a feladatokat semmiféle sűrű farok csapkodás nem kíséri, mint amit az előzőekben sokszor láthattunk a hagyományos iskola díjlovagló bemutatóin. Ováció. Aztán a végén egy kis show műsor, pedig Honza hangsúlyozottan nem a showt tartja fontosnak. Három idősebb lova szabadon követi őt, a végén kézjeleire lefekszenek körben köré. Megmutatja hogy ő is tud hasonlót mint Pignon. A közönség viharosan tapsol mindenki boldog, a lovak is, akik örömmel hemperegnek a jól végzett munka után a homokban. Ez méltó befejezése volt az idei vásárlátogatásunknak, hiszen már elmúlt 7 óra bezár a vásár, mi is búcsút veszünk. A Honza műsorát néző tömeget csak egy lezárt szűk folyosón engedik kimenni. A többi pavilon már bezárt. Viszlát Equitana, két év múlva újra eljövünk!
Haladunk a szállásunk felé, két „potyautasunkkal" magyar útitársainkkal, akik a műsor miatt lemaradtak a metróról, még jó hogy összetalálkoztunk, így könnyen hazajutnak velünk. Útközben beszámolnak élményeikről különösen Honza tetszett nekik.
Vacsora után folytatódik a tegnap megkezdett beszélgetés. A hallgatóság kérdez Gyula és Zoltán válaszol. Ilyen kérdésekkel pl.: Hogyan válasszuk ki a lovat? Zoltán a hét játék eljátszását javasolja. Ez olyan mint ha egy tesztet töltetnénk ki a lóval. Megismerjük a természetét reakcióit. Ha erre nincs lehetőség egy zacskót kössünk egy bot végére. Ezzel teszteljük a reakcióit. Gyula is hasonlóképpen nyilatkozott, megemlítve, ha bizonytalanok vagyunk hívjunk szakértőt magunkkal.
Aztán több kérdés is elhangzott a póni és gyerek lovaglás köréből. De a legnagyobb vita arról alakult ki, hogy ugyanaz-e a hagyományos lovaglás és a természetes lovaglás célja.
Itt aztán összecsaptak a nézetek, bár a hallgatóság a horsemanshipre nyitott, többen sikeresek, vagy legalábbis sikeresnek gondolják magukat a maguk szakterületén. Erre próbáltam reflektálni azzal, hogy addig amíg nem próbálják ki a természetes lovaglás jelentette különbséget addig nem lehet erről vitatkozni. Ezt én is 20 év lovaglási múlt után tettem meg, és érzékeltem a különbségeket. Amik jócskán vannak, főleg a lovaglás és a segítségadások módszerében, amit csak teljes nyitottsággal lehet elfogadni. Működik ez is az is, hiszen a ló okos és jól tolerálja a különbségeket. Végül minden út Rómába vezet, csak nem mindegy milyen áron... Aztán az elméleti szintű vitát már én sem tudtam követni teljesen, igaz ekkorra már vagy 1 óra is elmúlt. Lefeküdtem. Másnap reggel indulás haza. Hazafelé győzködöm Zoltánt, annyi kérdés felmerült, érdemes volna ezzel a témával bővebben foglalkozni akár az újság hasábjain, akár az internetes oldalon. Arról beszélgetünk, hogy most is zajlik a lóidomítás evolúciója, ennek most egy állomása a natural horsemanship, de koránt sem biztos, hogy ez már a végállomás. De legalább akkora újításnak számít, mint mondjuk Caprili idején a könnyű ülés bevezetése. Az úttörőknek sohasem könnyű. Volt a XVIII. sz-ban egy olasz lovastanár, akit annak idején az inkvizíció megégetett, mert lovait úgymond „megbabonázta", lehet hogy ő volt az első horseman? Akit ez a téma érdekel, ajánlom dr. Robert Miller a „Horsemanship Forradalma" című könyvét (angol nyelvű kiadás keresd az interneten, ahol megrendelhető). Egy biztos a téma folytatása következik!
 |
|
